A magyar helyi rádiós társadalom a kezdeti nehézségek, lassan kialakuló struktúrák és az 1996 előtti, már tárgyalt zavaros jogi helyzet ellenére - vagy talán éppen ezért - korán megkezdte érdekvédelmi szervezetének létrehozását. Az első bilaterális együttműködésekből 1995-re kialakult egy állandó egyeztető fórum. E fórum résztvevői kezdetben csak informálisan ugyan, de rendszeresen egyeztették álláspontjaikat frekvencia-ügyekben, reklámpiaci stratégiákban, ill. szakmai kérdésekben. 1995 végén merült fel konkrétan egy szervezet alapításának a gondolata. A testületileg történő fellépés igénye mögött többek között az a tény húzódott meg, hogy akkoriban már javában folyt a médiatörvény előkészítése. A több mint félszáz helyi rádió azonban még javaslattételi lehetőséget sem tudott kiharcolni magának a törvényalkotási folyamat során.

A szervezet végül is 1996. május 13-án, a médiatörvény megszületése után került bejegyzésre. Az alapítók között megtaláljuk az akkor működő helyi rádiók 90%-át. Az egyesület alapszabálya szerint magát önkormányzati elven működő, szakmai érdekvédelmi és érdek-képviseleti társadalmi szervezetként definiálta. Céljai megvalósítása érdekében az alábbi legfontosabb feladatokat tűzte maga elé: jogszabályok megalkotásának és intézkedések megtételének kezdeményezése, a helyi rádiókat érintő jogszabályok előkészítése során szakmai vélemény és javaslatok megfogalmazása. Felmerült még a jogszabályok végrehajtásában való közreműködés, a helyi rádiókat érintő közös feladatok szervezése (pl. szakmai továbbképzés, közvélemény-kutatás készítése, műszaki fejlesztés, szerzői jogi kérdések, hírszolgáltatással kapcsolatos állásfoglalások, közös reklámszervezés stb.). Távlati célként a HEROE regionális és nemzetközi együttműködések megkötésének igényét is megfogalmazta. Az évente legalább kétszer összehívott közgyűlések között a szervezetet a 7, később 5 tagú elnökség vezette. A finanszírozás nagyrészt a befolyt tagdíjakból történt (kezdetben ez évi 20 ezer forint volt). Bár az alapszabály lehetővé tette volna a működési költségek megteremtésének erejéig gazdasági tevékenység gyakorlását is, az egyesület ezzel nem, vagy csak ritkán élt.

A szervezet nagy várakozással tekintett az érdekérvényesítési folyamat elé. Komoly próba volt ez a tekintetben, vajon milyen súlya van 1996-ban a helyi rádióknak. A várakozást lassanként csalódás váltotta fel. Az egyesület, melynek első elnöke Szombathy Zoltán, az időközben megszűnt kecskeméti Róna Rádió főszerkesztője volt, nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket. A sikeres érdekérvényesítés hiányában elszürkültek olyan fontos feladatok, melyeknek az egyesület egyébként hatékonyan tudott fórumot biztosítani, így az állandó szakmai egyeztetések, multilaterális együttműködések a reklámpiacon, vagy éppenséggel közös műsorok készítése. A tagok idejekorán elveszítették lelkesedésüket a közös szervezet fenntartásában és működtetésében, a közgyűléseken, melyeket mindig más-más rádió székhelyén rendeztek a széksorok egyre foghíjasabbak lettek.

Rengeteg energiát fektetett ez egyesület a szerzői és előadói jogdíjak kapcsán a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségével (MAHASZ) folytatott elhúzódó jogvitába, mely végül peren kívüli egyezséggel zárult. A vita tárgya a jogdíjak mértéke volt, melyet a MAHASZ, mint a törvény által a jogok közös kezelésére, ill. a díjak beszedésére felhatalmazott szervezet - a HEROE álláspontja szerint önkényesen - túl magasan állapított meg, holott a szerzői jogi törvény csupán a jogdíjfizetés kötelezettségének tényét állapítja meg, a díj mértékéről nem szól. Az európai, sőt tengerentúli gyakorlathoz képest a jogdíjak kezelője mintegy 50%-kal magasabb összeget kívánt a helyi rádiókkal szemben érvényesíteni. Az ügyet lezáró egyezség is megosztotta az egyesület tagjait. Ebben az időben szembesült a HEROE először az első etikai ügyekkel is. Miután a szervezet tagja lehetett bármelyik Magyarországon engedéllyel rendelkező helyi rádió, a tagok között számos versenytárs is helyet foglalt. Nem ritkán órákig tárgyalt a közgyűlés olyan apró-cseprő versenyetikai kérdéseket, melyek ésszerű kompromisszumok mentén egyébként könnyen kezelhetőek lettek volna.

1997 végén a közgyűlés Mészáros Zoltánt, az egykori veszprémi JAM Rádió tulajdonosát bízta meg az ügyvezetői elnöki teendőkkel. Az új elnökség rendkívül részletes, jól kidolgozott szakmai javaslatot tett le az akkor már megalakult ORTT asztalára, lezárta a MAHASZ-ügyet, és számos jelentős reklámpiaci tényezővel is fontos megállapodást kötött. Az ORTT-nek tett javaslatok tartalmazták a műsorszolgáltatási díj elemeire vonatkozó pontrendszer véleményezésének lehetőségét. Ez volt az első alkalom, hogy az egyesület bizonyos javaslatait beépítették a későbbi jogszabályba. 1999. február 16-án az egyesületnek a MÚOSZ Andrássy úti székházában megtartott közgyűlése visszahívta Szombathyt, és nagy többséggel elnöknek választotta Mészáros Zoltánt, aki 2002-ig vezette a szervezetet. Őt Dr. Szombati Béla, a debreceni Rádió FM95 ügyvezetője (2001-2006), és Radetzky András , a Fehérvár Rádió vezetője (2006-2009) követte. A helyi rádiók megerősödésével a HEROE is egyre aktívabbá válik. Javaslatai rendszerint ma is ott vannak a döntéshozó szervezetek, hatóságok asztalán, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt fektet a rádiók reklámpiaci szerepének erősítésére, pozícióinak javítására is.

A Helyi Rádiók Országos Egyesülete alapszabálya szerint magát önkormányzati elven működő, szakmai érdekvédelmi és érdek-képviseleti társadalmi szervezetként definiálja. Több mint félszáz tagjával az ország legnagyobb rádiós érdek-képviseleti szerve. A 2006. október 6-án  magtartott tisztújító közgyűlésen a tagság új elnökséget bízott meg az egyesület vezetésével. Az elnökség tagjai: Radetzky András (elnök, Fehérvár Rádió, Székesfehérvár), Puskásné Török Éva (Ga-Ga Rádió, Miskolc), Pozsgai Éva (Aqua Rádió, Debrecen), Pálfalvi Gábor (Szombathely Rádió, Szombathely), Dr. Erdélyi Krisztián (Rádió 1, Budapest), Égető Gyula (Rádió 7, Hódmezővásárhely), Zakar János (Rádió Eger, Eger). A testület így 7 tagúra bővült. A tisztújítás során a tagság a vezetés megújítása mellett döntött azzal, hogy a leköszönő elnökség két tagját továbbra is megbízta érdekeinek képviseletével. A leköszönő elnök, Dr. Szombati Béla 2001 és 2006 között új lendületet adott az szervezetnek. Neki is köszönhetően a HEROE ma egy erős, nagy taglétszámmal bíró, stabil érdekképviseleti szervezet, melyet a szakmán belül is számon tartanak. A következő évek tisztújítása során Zakar János, Égető Gyula és Pozsgai Éva helyét Tóth Géza (Rádió 88, Szeged), Bozsó István (Aktív Rádió, Szolnok) és Rónay Ferenc (Rádió Aktív FM100, Sátoraljaújhely) vették át. 2009-ben a közgyűlés újraválasztotta az elnököt és Dr. Erdélyi Krisztián helyét ismét Égető Gyula vette át.

Az elmúlt években számos elképzelés megfogalmazódott arra vonatkozóan, hogyan lehetne még aktívabbá, hatékonyabbá tenni a helyi rádiók képviseletét a szakmán belül. A modern európai érdek-képviseleti rendszereknek megfelelően a HEROE egy valódi szolgáltató képviseletté vált. Az utóbbi évtizedek fejlődése e téren jól láthatóan kijelölte azt az irányt, amelyet ma a sikeres képviseletek járnak. Egyetlen érdekképviselet sem lehet elég hatékony, amely nem látja el tagjait kellő mennyiségű és minőségű információval. A tájékozottság ma már a siker elengedhetetlen feltétele, különösen egy olyan iparágban, ahol óráról órára változik a technológiai és a piaci környezet. Hosszútávú, stratégiai döntéseket hozni e nélkül nem lehet. Ebből a célból a HEROE megújította honlapját, amelyen folyamatosan közzéteszi a média- és reklámpiac aktuális híreit, információit. Az évi két alkalommal megrendezendő rendes közgyűlések mellett minden évben legalább egyszer országjárásra indul az egyesület vezetősége, és regionális találkozókon tárgyalja meg közvetlenül a tagsággal az aktuális feladatokat. Az egyesület a 2006-2009 közötti időszakban nem csupán lobbi-tevékenységet folytatott, hogy védje a helyi rádiók érdekeit, hanem kézzel fogható, a tagság számára hasznos előnyökhöz is juttatta a tagszervezeteket – még ha az oly apró is, mint pl. egy-egy rádiózással, szabályozással kapcsolatos információ, hír. Újfajta kapcsolatot alakított ki az érintett hatóságokkal, határozottabban foglalt állást a rádiózást érintő szabályozás vonatkozásában. Egyeztetéseket kezdeményezett nemcsak a hatóságokkal, de a médiaszabályozás előkészítésében érintett szakpolitikusokkal, országgyűlési képviselőkkel is. A több mint egy tucat HEROE állásfoglalás terjedelme meghaladja a 200 oldalt.

Aktívabbá vált az egyesület külső kommunikációja, így a szervezet környezetével fenntartott minél aktívabb kapcsolat hosszútávon hozzájárult a helyi rádiók hírnevének megerősödéséhez. A digitalizáció kapcsán még ma is különleges kihívás előtt áll az egész magyar rádiózás. A technológia környezet soha nem látott sebességgel változott, fejlődött a három év alatt. A helyi rádiók felkészülten várják az átállást, melynek időpontja ma ugyan még bizonytalan, de belátható időn belül bizonyosan bekövetkezik. A helyi rádiózásnak a digitális világban is helye kell, hogy legyen, hiszen az átállással csupán a technológia platform változik, az elvégzendő feladatok nem. Ennek ellenére sem látható még világosan, hol és milyen szerepe és helye lesz a helyi rádióknak a digitális földfelszíni rendszerben.
A magyar rádiózás, és ezen belül a helyi rádiózás sikeres. Az aktív egyesületi munkához szükséges volt az szervezet etikai rendszerének megerősítése. Más hasonló szakmai szervezetekkel ellentétben HEROE-tagsággal bírhatnak egymással adott piacon (régióban) versenyben lévő adók is. Ez erősíti az egyesület legitimitását, ill. hozzájárul ahhoz, hogy a piacon szükségképpen meglévő ellentéteket intézményi keretek között rendezni tudják a felek. Ez a tagság és az egyesület érdeke is. Ezért is fogadta el a HEROE közgyűlése nagy többséggel a Helyi Rádiók Etikai Kódexét.

Lényeges feladat volt az önálló és a hálózatba integrálódott helyi rádiók egyensúlyának kialakítása. A helyi adók hálózatba kapcsolódása a világon mindenhol, így Magyarországon is gazdasági racionalitás mentén jött létre. Való igaz, a helyi sejtek egy nagyobb rendszerbe történő integrálása némiképp ellentétes a helyi tartalomszolgáltatás, és a mögötte rejlő jogalkotói szándékkal. Egy napi 20 órában regionálissá, esetleg majdnem országossá avanzsált helyi adó nem tud a helyi közélet aktív terepe maradni úgy, ahogyan azt a médiatörvény is deklarálja. Látni kell ugyanakkor, hogy az elmúlt években felgyorsult ez a folyamat, az egyesület tagjai között is szép számmal találhatóak ilyen adók. A HEROE feladata ebben az időszakban éppen az volt, hogy egyfajta egyensúlyt teremtsen az önállóan, „függetlenként” megmaradt tagjai, ill. a hálózatokba integrálódott tagok között. A többarcúság pedig láthatóan javára vált az egyesületnek.

2006 és 2009 között a szervezet megújította alapszabályát, számos szolgáltató és klaszter-szerződést kötött, és a Műsorszolgáltatási Alap két pályázatokat bíráló bizottságába is delegált szakértőket. Létrehozta az egyesületi tagok számára kedvezményeket biztosító HEROE-üzleti kártyát, és elkészíttette az első önálló iparági kutatást, az Igen! Helyi Rádió!-t.