A HEROE etikai kódexe

Preambulum

A magyarországi helyi rádiók Etikai Kódexét a Helyi Rádiók Országos Egyesülete azzal a céllal hozta létre, hogy a Magyarországon helyi műsorszolgáltatást folytató szervezetek, magánszemélyek szakmai-etikai normagyűjteményeként szolgáljon, és alkalmazásával megvalósuljon a szakmai önszabályozás.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében Magyarország jogharmonizációs kötelezettséget vállalt. Ennek során az elektronikus médiát érintő, olyan fontos jogszabályok születtek, ill. módosultak, mint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv., a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv., végül a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény.

A Kódex létrejöttét a műsorszolgáltatás során szerzett gyakorlati tapasztalatok valamint a változó társadalmi környezet teszik indokolttá, illetve szükségessé. A Kódex általában nem tér ki a vonatkozó jogszabályi előírásokra, azokat ismertnek tekinti.

A média önszabályozását az állami szabályozás kiegészítéseként az Európai Unió is elismeri. Célja az etikus, tisztességes újságírói, valamint üzleti tevékenység megőrzése és elősegítése a szabadságjogok, a demokratikus közélet, a jogállam keretei között. A kódex a HEROE tagjaira nézve kötelező, alkalmazását, normáinak betartását tagsági körén kívül is ajánlja az egyesület. A jogvitás ügyek elsősorban a bíróságok és más jogi fórumok elé tartoznak, de lehetnek etikai vonatkozásaik, amelyekre a kódex előírásai kiterjednek.

Tekintettel a helyi rádiók speciális helyzetére, jelen Kódex három nagy területen állít fel a HEROE tagjaira nézve kötelező normákat: az előállított médiatermék (újságírói etika), a piaci üzletvitel (üzleti etika), valamint a reklám előállításának (reklámetika) vonatkozásában. Az egyesület ezért elvárja tagjaitól a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által készített Újságírói Etikai Kódex, ill. a Magyar Reklámetikai Kódex – jelen kódexben is hivatkozott pontjain túli – ismeretét és betartását.

Összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmányának 61. paragrafusával a Helyi Rádiók Etikai Kódexéhez csatlakozó újságírók, szerkesztőségek és médiavállalkozások elismerik és védik a média szabadságát. Kinyilvánítják, hogy elutasítanak minden olyan kezdeményezést, amely a sajtó és a média működését akadályozza. Arra törekszenek, hogy az állampolgárok demokratikus jogainak gyakorlásához a lehető legpontosabb információkat szolgáltassák a politikai, gazdasági, kulturális intézményekről, eseményekről és folyamatokról. Egyetértenek abban, hogy a demokratikus Magyar Köztársaságban a média legfontosabb feladata az információszolgáltatás, az sem politikai, sem gazdasági érdekből nem korlátozható.

Egyetértenek továbbá abban, hogy munkájukat lehető legjobb tudásuk szerint, felelősségüket átérezve végzik, arra törekszenek, hogy a valóságot, az igazságot a lehető legpontosabban adják vissza közönségüknek. Egyet értenek abban, hogy a média csak abban az esetben tehet eleget kötelezettségeinek, ha a politikai intézményrendszer szereplőitől függetlenül működik. Az újságírót nem illetik meg különleges jogok, de kötelessége, hogy a törvényi keretek között mindent megtegyen azért, hogy a közösség számára, a közösség tagjainak döntéseihez szükséges és fontos információkat megszerezze és közzétegye. A helyi rádiók ugyanakkor sem tájékoztatási, sem szórakoztatói tevékenységük során nem sérthetik meg a társadalom általános erkölcsi normáit.

A HEROE tagjai egyetértenek abban, hogy amennyiben a piac résztvevői tekintettel vannak partnereik érdekeire, ha a Megrendelőiket megfelelően tájékoztatják, ha tiszteletben tartják piacuk elemi érdekeit, és működésük nem okoz hátrányokat, akkor ezzel a társadalmat súlyos konfliktusoktól mentesítik. Az üzleti etika tiszteletben tartása hosszú távon segít a piacon maradni, mindamellett a résztvevőket nemes versengésre készteti. Az üzleti erkölcsbe, üzleti tisztességbe ütköző magatartás etikátlan, és akkor is elítélendő, ha az adott magatartást konkrét jogszabályi előírás kifejezetten nem tiltja. A HEROE Etikai Kódexének célja meghatározni és betartatni az etikus piaci magatartás normáit. Egyben a helyi rádiós piac szereplői számára egyfajta biztosítékot igyekszik nyújtani arra, hogy üzleti partnereik számára, a gazdasági tevékenységük során kellő hozzáértéssel, lelkiismeretesen járnak el.

A helyi rádiók reklámszakmai önszabályozása a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 84/450 és 97/55 EC direktíva, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény állami szabályozásának, ill. a Magyar Reklámetikai Kódex kiegészítéseként jött létre.

I. cikkely:           Általános rendelkezések

1.     A Helyi Rádiók Országos Egyesületének tagjai, továbbá mindazok, akik a jelen Kódex rendelkezéseit nyilatkozatukkal kifejezetten elfogadják kötelesek szakmai tevékenységük során a Kódex előírásainak megfelelően eljárni.

2.     A tagrádió szakmai és gazdasági tevékenységét a jelen normák figyelembevételével köteles folytatni. Az e tevékenységből eredő viták rendezésének elősegítése során a HEROE – Alapszabályában rögzített – Eseti Etikai Bizottsága a jelen Kódex előírásait alkalmazza.

3.     A Helyi Rádiók Etikai Kódexének létrehozását és ezen belül az Eseti Etikai Bizottság intézményének felállítását abból a célból kezdeményezte az egyesület, hogy elősegítse:

-       a rádiós műsorkészítés és reklámtevékenység, valamint az általános üzletvitel             társadalom által általánosan elfogadott erkölcsi normái szerinti végzését,

-       a szakma iránti közbizalom fenntartását, erősítését,

-       a  helyi rádiózás hírnevének és elért szakmai értékéinek további növelését,

-       a tagok, illetve külső szervezetek közt felmerülő konfliktusok gyors és hatékony             rendezését

II. cikkely:         A Kódex hatálya

1.     A Kódex a Magyarországon helyi, ill. körzeti rádiós műsorszolgáltatást folytatók gyakorlati, szakmai-etikai normagyűjteménye.

2.     A Kódex személyi hatálya kiterjed a HEROE tagságára, az aláíró szervezetek tagjaira, és mindazokra, akik a Kódex rendelkezéseinek önként alávetik magukat.

3.     A Kódex tárgyi hatálya kiterjed a Magyarországon közzétett valamennyi helyi, vagy körzeti rádió által előállított műsorra, ill. műsorfolyamra, az általuk gyártott rádióreklámokra, valamint az általuk előállított műsorszolgáltatással kapcsolatos üzletvitelre.

 III. cikkely:       Fogalmak, értelmezések

 -       Sajtó kifejezésen a továbbiakban a sajtó- és médiatermékek, illetve az azokat előállító szervezeteknél megbízott vagy alkalmazásban álló, a tartalom (cikkek, szövegek, képek, filmek, hangok, stb.) előállítását végző újságírók összességét értjük.

 -       Médium, médiavállalkozás kifejezésen a továbbiakban a sajtó- és médiaterméket előállító, működtető vállalkozást, szervezetet értjük.

 -       Szerkesztőségen a továbbiakban a médium, médiavállalkozásnak önállóan gazdálkodó, kizárólag a tartalom előállítását végző egységét értjük.

 -       Újságírón a továbbiakban mindazokat értjük, akik a sajtóban és a médiában a tartalom előállítását végzik, akár újságíróként, riporterként, szerkesztőként, akár fotóriporterként, képszerkesztőként, vágóként, külsős vagy belsős munkatársként dolgoznak.

 -       Forráson, informátoron, interjúalanyon a továbbiakban mindazokat értjük, akiktől az újságíró az információit szerzi.

-       Tartalom illetve információ kifejezésen a továbbiakban az újságírók által a rádióban az előállított szöveget, hangot vagy bármilyen más jellegű tartalmat értjük.

 -       Közönségen a továbbiakban a rádió hallgatóit értjük.

 -       Erkölcs alatt az emberek magatartását szabályozó, jogszabályban nem rendezett,  állami  eszközökkel nem kikényszeríthető, tömegesen és önkéntesen elfogadott, követett elvek és normák összességét értjük.

 -       Etika az erkölcsi elvek rendszere.

 -       Etikai kódexen az elfogadott erkölcsi normák, viselkedésminták, magatartásszabályok írott gyűjteményét értjük.

 -       Gazdasági tevékenység alatt nyereség- és/vagy vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében történő termelő, vagy szolgáltató tevékenység folytatását értünk.

 -       Versenytársak: azonos piaci érdekkörben működő vállalkozások.

 -       Üzleti titok minden olyan tény, megoldás, adat, vagy információ, amely a gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, és amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.

 IV. cikkely:       A HEROE Eseti Etikai Bizottsága

 1.     Az etikai eljárás során a HEROE Közgyűlése egyszerű többséggel, nyílt szavazással – minimum három tag indoklással ellátott írásos ajánlása alapján – 3 tagból álló Eseti Etikai Bizottságot választ. Az írásos ajánlásban meg kel határozni a bizottság felállítását kérő tagoknak a bizottság felállításának célját. A bizottság működésének időtartamát – az elvégzendő feladat mennyiségét és várható időtartamát figyelembe véve – egyszerű többséggel, nyílt szavazással kell megállapítani a bizottságot felállító döntéssel együtt a Közgyűlésnek. A bizottság tagjai közül elnököt választ.

2.     A bizottság határozatképes, ha ülésein legalább 2 tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Az ülést/üléseket a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság egyebekben ügyrendjét maga határozza meg, amely azonban nem lehet ellentétes az Alapszabály rendelkezéseivel. A bizottság minden esetben a jelen Alapszabály mellékletét képező Etikai kódex rendelkezései alapján vizsgálja az elé terjesztett panaszokat, kérelmeket, és azzal összhangban hozza döntését.

V. cikkely:         A műsorkészítés alapelvei

                 Az újságírói szabadság és felelősség

1.     A magatartási szabályok minden újságírói, szerkesztői tevékenységet végző személyre érvényesek.

2.     Az etikai vizsgálat során vizsgálandó, megállapítható és szankcionálható a szerkesztőség felelős vezetőjének és a tagrádió felelős vezetőjének felelőssége is.

3.     Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. Nem kelthet gyűlöletet, nem szólíthat fel megkülönböztetésre népek, nemzetek, nemzetiségek ellen. Vallása, felekezeti hovatartozása vagy állapota, neme, testi, szellemi vagy lelki állapota, életkora, életmódbeli, életviteli különbözősége miatt nem terjeszthet senkiről rágalmakat, nem sértheti mások szubjektív vagy objektív becsületét, ezek miatt senkit sem becsmérelhet.

4.     Etikai vétséget újságíróhoz méltatlan magatartással, rádióadásban elhangzott, az újságírói műfajokhoz tartozó alkotással lehet elkövetni. Nyilvánosságra nem hozott - bár előkészített - alkotással etikai vétség nem követhető el.

5.     A sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt. A közerkölcs fogalmát az Eseti Etikai Bizottság értelmezi, és erre az értelmezésre figyelemmel állapíthatja meg a közerkölcs sérelmét, vagy állapítja meg az etikai vétség hiányát, tekintettel arra, hogy a "közerkölcs" csak aktuálisan - itt és most - állapítható meg.

                 A személyiségi jogok védelme

6.     Az újságírónak tiszteletben kell tartania az ember személyiségi jogait és méltóságát. Ne állítson valótlanságot, ne használjon a jó hírnév, becsület csorbítására alkalmas sértő kifejezéseket. A kifejezés sértő jellegét a közölt tényekkel és a műfaji sajátosságokkal összefüggésben kell mérlegelni.

7.     Etikai vétséget követ el, aki figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény vagy egyéb esetek áldozatainak, az áldozatok hozzátartozóinak személyiségi jogait, érzelmeit, és a kegyeletre tekintet nélkül mutatja be a történteket.

8.     Az újságírói etika ellen vét az, aki:

 -       a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán,

-       a nyilatkozó, a riportalany véleményének, kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott,

 -       a nyilatkozót, a riportalanyt sértő szövegösszefüggésbe helyezi, vagy félrevezeti az anyag megjelenési helyét illetően,

-       a hatóság döntése előtt, a még le nem zárt ügyben a vétkességet kész tényként állítja be.

                 Valósághű tájékoztatás, a szerző védelme

9.     Az újságíró és szerkesztő műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni.

10.  A szerzőnek, a szerkesztőnek kötelessége az önkéntes, korrekt helyreigazítás akár a sértett kérésére, akár úgy, ha más módon derül ki, hogy a közlés valótlan volt. A bíróság által elrendelt helyreigazítás közlését nem lehet akadályozni, sem a szövegét torzítani.

11.  Az újságírói etika megkívánja, hogy a műsort, annak tartalmát érintő ügyekben bírálókkal, panaszosokkal, reagálókkal lelkiismeretesen foglalkozzanak.

12.  Az újságírói etikát is megsérti, aki másnak a szellemi termékét sajátjaként teszi közzé, vagy tünteti fel (plágium). Etikai vétségnek minősül továbbá, ha

 -       szerzőként tudatosan mást tüntetnek fel;

-       más szellemi termékét eltorzítva idézik, a torzítást valóságosnak tüntetve fel;

-       a szerző beleegyezése nélkül közlik alkotását, vagy megváltoztatják annak tartalmi elemét, illetve egyetértése nélkül azt kifejezetten méltatlan környezetbe helyezik;

-       más által felkutatott, közzétett és eredetinek számító témát, a forrásra való hivatkozás nélkül, sajátként adnak közre;

-       a szerkesztő más sajtóorgánumban megjelent és nagy érdeklődést kiváltó témával úgy foglalkozik, hogy az eredeti sajtóforrást, szerzőt nem jelöli meg.

             A szakmával való visszaélés tilalma

13.  Visszaél az újságírói foglalkozással, aki tények elhallgatásáért vagy közléséért az érdekeltektől anyagi előnyt kér vagy fogad el, aki jogtalan előny elérése céljából közzététellel vagy közzé nem tétellel fenyeget.

14.  Sérti az etika normáit, ha a hírműfajban dolgozó újságíró, szerkesztő (hírszerkesztő, hírolvasó) anyagi előny ellenében terméket vagy céget reklámoz, jónak vagy rossznak minősít anélkül, hogy a reklámjelleget láthatóan feltüntetné. A reklámot, fizetett közleményt a többitől észrevehetően meg kell különböztetni.

15.  Az újságírónak nem szabad népszerűsítenie az erőszakot, az egészséget károsító szereket, életmódot.

              Az információhoz való jog

16.  Az újságíró hivatása - joga és kötelessége - a tájékoztatás. Köteles mérlegelni, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala veszélyezteti-e mások életét, sérti-e személyiségi jogait. A személyiségi jogok között tiszteletben kell tartani az egyének jogát a magánéletre. Különösen súlyosan sérti az újságírói etikát, aki a közéletben szereplő személy hozzátartozóinak személyi jogait úgy kezeli, mintha azok teljes mértékben a közszereplő személy jogainak függvényei lennének.

17.  Az újságírónak etikai kötelezettsége mérlegelni, hogy a tudomására jutott magántitok, államtitok vagy szolgálati titok nyilvánosságra hozatalára van-e alapos ok, sért-e állami, társadalmi, üzleti, egyéni érdeket. Az újságírónak etikai kötelezettsége összevetni a bármiféle titok nyilvánosságra hozatalával veszélyeztetett vagy szolgálni kívánt érdek viszonyát a nyilvánosság és a tájékoztatás kötelezettségéhez.

18.  Az informátort kiszolgáltatni nem szabad. Bizalmas értesülés esetén az értesülés forrásának közlése az informátor beleegyezése nélkül tilos.

VI. cikkely:       Reklámkövetelmények

                 Alapelvek

1.     A helyi rádiók, mint reklámgyártók, valamint reklámszolgáltatók kötelesek jelen Kódex, ill. a Magyar Reklámetikai Kódex vonatkozó rendelkezéseit betartani.

2.     A reklámnak jogszerűnek, tisztességesnek és igaznak kell lennie, továbbá kellő társadalmi felelősségérzettel kell elkészíteni.

3.     A gazdasági reklám akkor tisztességes, ha megfelel a gazdasági versenyben általában elfogadott tisztességes piaci magatartás jogi és erkölcsi szabályainak.

4.     A reklámozásban figyelembe kell venni a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit, valamint a közízlést.

5.     Egyetlen reklám sem ronthatja a reklámszakma hírnevét, illetve nem ingathatja meg a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat.

6.     A reklámszakma szereplői és szervezetei – a reklámszakmai önszabályozás keretei között – a kereskedelmi szólásszabadság mindenkori érvényesítése érdekében lépnek fel.

7.     A reklám nem élhet vissza kutatási eredményekkel, illetve műszaki és tudományos kiadványokból vett idézetekkel. Tilos a tudományos eredmények és kifejezések megtévesztő felhasználása.

8.     Az a tény, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény értelmében reklám tartalmáért a műsorszolgáltatót nem terheli felelősség, nem mentesíti a műsorszolgáltatót reklámetikai szabályok betartásától.

9.     A reklámban a fogyasztót pontosan, hitelesen, és a fogyasztó számára érthetően tájékoztatni kell a szolgáltatás/termék feltételrendszeréről vagy annak elérhetőségéről.

10.  Az olyan termék vagy szolgáltatás reklámozása során, ahol az értékesítés módjából adódóan a fogyasztó kizárólag a reklám alapján dönt, a reklámozónak különösen nagy figyelmet kell fordítania a pontos és részletes tájékoztatásra.

11.  Ha a gazdasági reklám arra hivatkozik, hogy a reklámozott termék vagy szolgáltatás megvásárlása közérdekű vagy jótékony célt szolgál, egyértelműen közölnie kell, hogy a reklámozó mit, vagy a bevételnek melyen hányadát fordítja a megjelölt célra.

              Tilalmak és korlátozások

12.  A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amelyek sértik a társadalom általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normáit.

13.  A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát, hiszékenységét vagy tudatlanságát.

14.  Természeti, történelmi, tudományos, kulturális értékek, emlékek reklámban való alkalmazása nem sértheti azok megbecsülését.

15.  A reklám nem sérthet semmilyen világnézeti/vallási meggyőződést. Vallási jelképek, motívumok a reklámban kizárólag a jó ízlés határai között és a tárgyhoz illő módon használhatók fel.

16.  A reklám nem tartalmazhat hátrányos megkülönbözetést, illetve nem támogathat ilyen nézeteket.

17.  A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amely agresszív, erőszakos vagy törvénybe ütköző cselekedeteket, durva antiszociális magatartást ösztönöz, támogat, vagy igazol.

18.  A társadalmi célú reklám (TCR) kivételével a reklám nem kelthet félelmet.

19.  A reklám nem tartalmazhat olyan elemeket, és nem kelthet olyan összhatást, amely az emberi élet, az egészség vagy a testi épség veszélyeztetését, a természetes és épített környezet és a köz- vagy magántulajdon károsítását, az állatok kínzását ösztönzi, támogatja, vagy igazolja.

20.  Tilos a reklámozásban az erotika, a szexualitás öncélú – a reklám tárgya, témája által nem indokolt – felhasználása.

21.  A reklám nem tartalmazhat tudatosan nem észlelhető elemeket.

              A megtévesztő reklám tilalma és az összehasonlító reklám szabályai

22.  A reklám nem lehet megtévesztő. A megtévesztésre alkalmasság vizsgálatakor a reklámot összhatásában kell vizsgálni.

23.  Megtévesztésre alkalmas a reklám, ha az átlagos képességű, általános tájékozottságú fogyasztót megtéveszti, vagy megtévesztheti.

24.  A Kódex alapelveinek érvényesítésével összefüggésben egyes kiszolgáltatott fogyasztói csoportoknak (pl. gyermek- és kiskorú fogyasztók, fogyatékossággal élők) kiemelt védelmet kell biztosítani.

25.  Új vagy jelentős változáson átesett termék, szolgáltatás reklámjában az „új” kifejezés csak ésszerű ideig szerepeltethető.

26.  Az összehasonlító reklámban közölt adatok legyenek elfogulatlan és szakszerű vizsgálattal egyértelműen bizonyíthatók. Az összehasonlítás alapjának tárgyilagosnak kell lennie.

27.  Az összehasonlító reklám nem lehet megtévesztő, nem vezethet a versenytárssal való összetévesztésre, vagy a versenytárs lejáratására.

              Azonosíthatóság, az anyanyelv védelme, hitelrontás tilalma

28.  A reklámnak, annak helyétől és közzétételének, küldésének technikai megoldásától függetlenül egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.

29.  A társadalmi célokra (is) hivatkozó gazdasági reklámból egyértelműen ki kell tűnnie a reklám gazdasági jellegének.

30.  A támogató (szponzor) nevét vagy az általa megnevezni kért márkanevet, védjegyet, megjelölést úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy a támogatás (szponzorálás) tényéről a szponzorált műsor minden hallgatója tudomást szerezhessen.

31.  A reklám – idegen nyelű elemek alkalmazásával – sem kelthet olyan összhatást, amely a magyar nyelv szabályait, tisztaságát sérti.

32.  A reklám sem közvetlenül, sem közvetetten nem támadhatja, vagy ronthatja más termékének, szolgáltatásának hitelét.

33.  Tilos a reklámban jogosulatlanul olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről mást, illetve más termékét vagy szolgáltatását szokták felismerni.

34.  A reklám nem hasonlíthat annyira más reklámok általános megjelenéséhez, szövegéhez, szlogenjéhez, zenéjéhez és hangeffektusaihoz, hogy az megtévesztő legyen, vagy megtévesztésre vezethessen.

               A személyhez fűződő jogok védelme

35.  A reklám nem használhatja fel jogosulatlanul valamely személy nevét, hangfelvételét, nyilatkozatát.

36.  A reklám nem járhat más természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet jó hírnevének sérelmével. A reklám nem sértheti az emberi méltóságot, valamint a már nem élő személyeket megillető történelmi vagy kulturális megbecsülését, illetve általában a kegyeleti érzést.

             A társadalmi célú reklámokra vonatkozó külön szabályok

69.  A társadalmi célú reklám megrendelőjét a reklámban jól felismerhetően meg kell nevezni.

70.  Az olyan társadalmi célú reklámnak, amely anyagi támogatásra, adományozásra való felhívást tartalmaz, világosan és egyértelműen meg kell jelölnie a kibocsátó szervezet nevét és a beérkező adományok rendeltetését.

71.  A társadalmi célú reklám csak a népszerűsíteni, vagy megismertetni kívánt közérdekű cél hatékony kommunikációjához szükséges módon és arányos mértékben kelhet félelmet.

               Felelősség a reklámért

72.  A Kódex szabályainak betartásáért elsősorban és mindenre kiterjedően a reklámozó felelős.

73.  Amennyiben a Kódex alkalmazása szempontjából a reklámozó kiléte nem állapítható meg vagy a reklámozó bizonyítja, hogy a Kódex szabályainak megsértésében vétlen, a tagrádió mint gyártó, valamint közzétevő is felelős a reklámért.

74.  A tagrádiónak a reklám elkészítésénél, a reklám közzétevőjének a közzétételnél úgy kell eljárnia, hogy a reklámozó helytállási kötelezettségének teljesítését lehetővé tegye.

VII. cikkely:     Üzletviteli etika

                 Az etikus piaci magatartás kívánalmai

1.     A tagrádió a gazdasági tevékenységét a hatályos jogszabályoknak megfelelően köteles megszervezni és működtetni.

2.     A tagrádió köteles:

-       üzleti és szakmai tevékenysége során lelkiismeretesen és szakszerűen eljárni,

-       vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíteni,

-       jó szándékú üzleti magatartást tanúsítani,

-       gazdasági tevékenységét a kölcsönös együttműködés szellemében folytatni,

-       az üzleti partnereivel, illetve versenytársaival fölmerülő esetleges konfliktusait lehetőség szerint békés egyeztetés útján - szükség  esetén az HEROE Eseti Etikai Bizottságának közbenjárásával - peres  eljáráson  kívül megoldani,

-       mások szellemi jogait tiszteletben tartani, és biztosítani annak feltételeit, hogy a szerzői jogok ne szenvedjenek sérelmet,

-       az üzleti szokásokat, az üzleti erkölcs és tisztesség követelményeit megtartani.

3.     A tagrádió a gazdasági tevékenysége során a tisztességes nyereségre törekvés jegyében, jóhiszeműen és gondosan köteles eljárni. Nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely már a vállalás időpontjában előre láthatóan sem teljesíthető.

4.     A tagrádió, mint vállalkozó, gondoskodjon arról, hogy könyvvezetése naprakész, mérlege és eredmény kimutatása határidőre kész és valós, egy évnél régebben lejárt, kiegyenlítetlen köztartozása (adó, vám, járulék, illeték, jogdíjak, egyesületi tagdíj stb.) ne legyen.

5.     A tagrádió köteles gondoskodni arról, hogy munkavállalói megfelelő képzettséggel rendelkezzenek, és ezáltal minőségi szakmai feladatokat tudjon ellátni.

6.     Az üzleti partnerek számára fontos információk nem hallgathatók el, és illetéktelenek számára nem szolgáltathatók ki (tájékoztatási kötelezettség). Hamis értesülések terjesztése tilos.

               A tisztességtelen üzleti magatartás formái

      Az etikai kódexbe ütköző magatartásnak számít az etikus piaci magatartás szabályainak                          megsértése, különösen az alábbiak:

7.     Az ajánlattal és szerződéssel történő visszaélésnek, ezáltal tisztességtelen piaci magatartásnak minősül, amelynek révén az ajánlatot tévő tagrádió:

-       indokolatlanul, rákényszeríti partnerére a szerződéses kapcsolatokban az egyoldalú előny, vagy a hátrányos feltétel elfogadását, illetve a nem általános szerződési feltételek vállalását. Ide értendő az a magatartás is, ha az ajánlatot tevő tagrádió a szolgáltatást nem a meghirdetett árért végzi, önhatalmúlag változtatja, illetve szabja meg,

-       szolgáltat ugyan, de a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződés megkötésétől elzárkózik.

 7.1.  Tisztességtelen magatartásnak minősül az, ha az ajánlatot tevő közvetítő ügynökségeket megkerülve, az ajánlatkérést követően – az ügynökség helyzetét ellehetetlenítve - a megrendelőnek közvetlenül lényegesen alacsonyabb áron értékesít, mint ahogy azt az ügynökség megtehetné.

7.2.  Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül az ésszerűnél hosszabb ajánlati kötöttség kikényszerítése.

7.3.  Tisztességtelen a másik vállalkozóra gyakorolt nyomás, ideértve azt az esetet is, ha e ráhatás az igények érvényesítésének meghiúsítását célozza.

8.     Üzleti titkot jogosulatlanul - a titok birtokosának hozzájárulása nélkül - nem szabad megszerezni, felhasználni, vagy mással közölni. A munkavállalókkal és a megrendelőkkel kapcsolatos adatokat bizalmasan kell kezelni. Az üzleti titok megsértése különösen:

-       ha a tagrádió a versenytárs üzletfeleinek névsorát tisztességtelen módon megszerezve a saját üzletköre bővítésére használja fel,

-       a tagrádió a versenytárshoz érkező megrendeléseket tisztességtelenül szerzi meg,

-       ha a titok megszerzésére és felhasználására üzleti tárgyalások, ajánlattételek során, vagy kipróbálás révén kerül sor, anélkül, hogy a felek utóbb szerződést kötöttek volna.

10.  Tilos más tagrádió jó hírnevét, hitelképességét vagy üzleti megbízhatóságát valótlan tény állításával, vagy a valós tény hamis színben való feltüntetésével, vagy bármilyen egyéb módon sérteni vagy veszélyeztetni. Más tagrádió hírneve vagy hitelképessége sérelmének vagy veszélyeztetésének minősül különösen:

-  a tagrádiót becsmérlő, lekicsinylő, azt bármilyen más módon befeketítő kijelentés, tájékoztatás, vagy egyéb információadás a tagrádió működésére, gazdasági tevékenységére, elért eredményeire, az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozólag,

-   a tagrádió, vagy valamely egysége megszűntét, bezárását, szétválását, kiválását, vagy más vállalkozással való összeolvadását alaptalanul híresztelő állítás,

-   más tagrádió szolgáltatásának a rendeltetési célra való alkalmatlanságára, illetve rossz minőségére utaló alaptalan állítás, főként akkor, ha ez a saját szolgáltatás kelendőségének fokozását szolgálja.

11.  Tilos a versenytárs által gyártott, jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező műsorazonosító,  csomagolóelem, bármilyen megjelenés, vagy a rá jellemző szolgáltatási eljárás másolása.

11.1.   A másolás megítélésénél abból kell kiindulni, hogy egy jogvédelmi oltalommal nem rendelkező megoldásnak az önkényes felhasználása is olyan érdeksérelmet okoz, amely az üzleti tisztességbe ütközik.

11.2.   E körben figyelembe kell venni azt is, hogy az utánzat mennyiben tér el az eredetitől, illetve, hogy más megoldás választása a funkcióra figyelemmel műszakilag lehetséges volt e, s hogy az utánzó minden tőle elvárható lépést megtett e más megoldás választása, illetve az összetéveszthetőség megakadályozása érdekében.

11.3.   Nem minősül másolásnak, ha saját munka- és költségbefektetés alapján az eredetitől lényeges vonások tekintetében eltérőt hoznak létre.

11.4.   Tilos más tagrádió egyedi, megkülönböztetésre alkalmas, korábban már használt és széleskörűen ismertté vált elnevezésének, jelzőjének vagy - összetévesztésre alkalmas módon - nevének a használata (névbitorlás).

11.5.   Nem tekinthető névbitorlásnak az olyan név használata, amely csupán a tagrádió gazdasági tevékenységet folytató vállalkozására utal.

12.  Tilos a megrendelőket a szolgáltatás kelendőségének fokozása érdekében bármilyen módon megtéveszteni, ideértve a megtévesztésre alkalmas, hiányos tájékoztatást, a lényeges információk eltitkolását, aránytalan méretben való megjelenítését és a megtévesztő reklámot is.

12.1.  Helytelenítendő különösen a túlzó önreklám, amelynek során a tagrádió olyan tevékenység kizárólagos szolgáltatójaként tünteti fel magát, amelyet más is tud biztosítani.

12.2.  Megtévesztésre alkalmas, és ezért tilos az olyan szolgáltatások reklámozása melyet a tagrádió nem is képes előállítani.

12.3.  A megrendelők megtévesztésének minősül az is, ha egy folyamatosra meghirdetett szolgáltatás eladásakor nem közlik, hogy a folyamatossága nincs biztosítva.

12.4.  Tisztességtelen az olyan önreklámozás, amelyen a versenytárs szolgáltatásait sajátként tüntetik fel.

12.5.  Tisztességtelen a versenytárssal, vagy annak szolgáltatásaival, illetve elért eredményeivel való megtévesztő, vagy hírnévrontó összehasonlítás útján történő önreklámozás. Nem tárgyilagos összehasonlítás esetén ilyennek minősül a megnevezett, vagy kétséget kizáróan azonosítható versenytársénál nagyobb szolgáltatás választék, vagy annak megnevezett, vagy kétséget kizáróan azonosítható szolgáltatásaival összefüggésben alacsonyabb árak hirdetése, a versenytárs olyan beállítása, mintha a reklámozó bizonyos szolgáltatás megvalósítására a versenytárséhoz képest alkalmasabb lenne, vagy a versenytárs szolgáltatásaival összevetve az hátrányosabban lenne használható.

12.6.  Tisztességtelen magatartásnak minősül, ha a tagrádió játékszenvedély kihasználására alapozott PR- és reklámtevékenysége esetén - akár közvetlenül, akár közvetve irányul a reklámozó tagrádióra, vagy szolgáltatására - nem közlik a nyeremény mibenlétét (tárgyát), mennyiségét, értékét, valamint - ha ez lehetséges - a nyerési esély mértékét. A sorsolás lebonyolításához, ha indokolt, közjegyző közreműködését kell igénybe venni.

13.  A versenytárs alkalmazottainak, megbízott munkatársainak a munkahely megváltoztatás ára való rábírás csak akkor minősül tisztességtelennek, ha a munkahely változtatás tényéhez valamely - az üzleti erkölcsbe és tisztességbe ütköző - körülmény járul. Ilyen körülmény különösen az, ha a munkavállalót munkaszerződése megszegésére bírják rá, ha a munkavállaló átcsábítását üzleti titok megszerzése motiválja, vagy ha az alkalmazásra nem egyetlen, illetve néhány munkavállaló, hanem egy viszonylag önálló részleg, mint egész vonatkozásában kerül sor.

14.  Tilos az olyan tisztességtelen, közvetlen felhívás, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontását, vagy létrejöttük megakadályozását célozza. Ilyen tevékenységnek minősül a saját szolgáltatás felajánlása annak közlésével, hogy a címzettnek a versenytárssal már fennálló gazdasági kapcsolata (szerződése) hogyan szüntethető meg.

15.  Tilos kellő szakértelem, felkészültség nélkül szakmai tevékenységet végezni.

    16.  Nem megengedett magatartás, ha a tagrádió

-  azáltal jut tisztességtelenül előnyhöz, hogy nem tartja be a jogszabályokat, engedély nélkül is végez tevékenységet, a tevékenység végzéséhez elvárható feltételekkel nem, vagy csak hiányosan rendelkezik;

-    azáltal jut tisztességtelenül előnyhöz, hogy műsorszolgáltatási tevékenységét szabályozó engedélyekben és szerződésben szereplő előírásokat nem tartja be ill. azokat szándékosan áthágja,

-    úgy tesz szert versenyelőnyre, hogy a közteherviselés reá vonatkozó részét nem teljesíti, vagy teljesíti ugyan, de csak részben, vagy késedelmesen; különösen vonatkozik ez az adók, járulékok, illetékek, tagdíjak, frekvenciadíjak, valamint a műsorszolgáltatási díj megfizetésére;

-  kifizetései, és azok nyilvántartásai során nem tartja be a pénzforgalomra vonatkozó előírásokat, különösen, ha ez nagy összegű készpénzforgalmat valósít meg, ha számlaadási kötelezettség betartása nélkül bonyolítja az ügyletet, ill. ha bizonyíthatóan önköltség alatti árral jelenik meg a piacon.

    17.  Tilos a partnerek megvesztegetése.

18.  Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül a szerzői jog által védett művek és szellemi termékek illegális használata, és annak elősegítése, ezek hallgatólagos tűrése és/vagy ilyen magatartásra történő felhívás, valamint a szellemi, szerzői, illetve előadó művészi jog tulajdonosának feltehető akaratával ellentétes felhasználás.

19.  Etikai vétséget követ el az a tagrádió, mely a rádió hallgatottságára vonatkozó médiakutatás eredményeit úgy teszi közzé, hogy azon nem szerepel

-       a kutatást végző cég neve,

-       a vizsgált korcsoport meghatározása,

-       a kutatás időpontja.

20.  Hálózatos műsorszolgáltató esetén összevont hallgatottsági adatok csak az összevont vételkörzetre vonatkoztatva hozhatók nyilvánosságra.

VIII. cikkely:   Az egyesületi tagsággal összefüggő magatartás

1.     Az Helyi Rádiók Országos Egyesületének tagja az egyesületi tagságával kapcsolatos adatszolgáltatási, tagdíjfizetési kötelezettségét pontosan köteles teljesíteni.

2.     A Helyi Rádiók Országos Egyesületének nevében megbízás nélkül, önhatalmúlag eljárni, az egyesületi tagságból eredő jogokkal visszaélni tilos.

3.     A tagrádió az egyesületi döntések előkészítésében, meghozatalában, választott tisztségének ellátásában lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint tartozik eljárni. Mindezek fejében a vállalkozása külön előnyöket nem élvezhet.

               Szankciók, határozatok

4.     A kódexben szereplő magatartási szabályok megsértése esetén az Eseti Etikai Bizottság a lefolytatott eljárás során etikai vétséget állapíthat meg. Az eljárás bármely személy vagy testület megindokolt panaszára indulhat. Döntéseit a Bizottság nyilvánosságra hozhatja, ezeket sajtóközleményben vagy sajtóértekezlet keretében is közzéteheti, értelmezheti a kódex előírásait.

5.     Az Eseti Etikai Bizottság a vétség súlyától függően etikai büntetést is kiszabhat. Szakmai becsületbíróságként elsősorban arra törekszik azonban, hogy a feleket megegyezésre késztesse, békülést, jegyzőkönyvi, vagy nyilvános elégtétel megadást érje el.

6.     A megállapított etikátlan magatartás esetén az Eseti Etikai Bizottság:

 -       az etikátlan magatartás befejezésére történő felhívás mellett szóban figyelmeztet, melyet további etikátlan magatartás vizsgálatakor súlyosbító tényként kezel,

-       írásban figyelmeztet

-       megró, melyet – az etikai vétséggel érintett tagrádió kilétének feltüntetetése mellett – nyilvánosságra hoz

-       kezdeményezi bizonyos szolgáltatások, tagi kedvezmények igénybevételének átmeneti felfüggesztését, vagy végleges megvonását,

-       kezdeményezi a tag kizárását.

7.     Az Eseti Etikai Bizottság megvizsgálja a HEROE választott tisztségviselőivel és tagjaival szemben emelt panaszt az Alapszabály, vagy az egyesületre vonatkozó törvények megsértésének gyanúja esetén, ha annak etikai vonatkozása van.

8.     Az Eseti Etikai Bizottság védelemben részesíti a HEROE-tagot saját kérésére, vagy saját hatáskörében indított eljárás során, ha a munkájával kapcsolatos jogtalan támadás éri.

IX. cikkely:       Záró rendelkezések

1.     A Kódex a tagrádiók által, önkéntes alávetés alapján elfogadott magatartásetikai szabályzat, amely nem érinti a hasonló magatartások jogszerűségének elbírálása során irányadó, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: versenytörvény), a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény, valamint a   szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatályát.

2.     A IX. cikkely 1. pontjában felsorolt jogszabályok és a Kódex, mint a szabályozás két, egymástól elkülönült szintje, párhuzamosan is alkalmazható.

Budapest, 2008. június 13.

Hivatkozott dokumentumok:

-       Visegrádi Irányelvek

-       Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Kódexe

-       Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságírói Etikai Kódexe

-       Marketingszövetség Etikai Kódexe

-       Informatikai Vállalkozások Szövetsége Etikai Kódexe

-       Független Médiaközpont Önszabályozó Etikai Kódexe (tervezet)