[mediainfo.hu] A napokban zajlott szakmai tanácskozás a Nonprofit Média Központ Alapítvány kezdeményezésére. Egyelőre még mindenkinek van még mit tennie. 2010. február 9-én került sor "A fogyatékosság ügye a közszolgálati médiában" címet viselő szakmai tanácskozásra, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetben. Ezen előadóként részt vett a Magyar Televízió (MTV), a Duna Televízió, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa és a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) is.
Liling Tamás, a Nonprofit Média Központ Alapítvány ügyvezetője azt a tavaly decemberi nyílt levelet említette meg, melyet a Magyar Rádió (MR) elnökéhez intézett 141 magánszemély és 60 szervezet. A levél az Élhető világ című műsorrovat megszüntetése kapcsán született, és azt akarták megtudakolni, hogy a közrádió eztán hogyan jeleníti meg a fogyatékosok ügyét. Such György nem volt ott a tanácskozáson, de levelében a BBC gyakorlata mellett tette le a voksát, miszerint nem külön műsorban kell foglalkozni az üggyel, hanem a többi programba integráltan.
Dr. Gubucz Ágnes, az MTV ombudsmanja, a köztévé alapelveit ismertetve elmondta: műsorokat a fogyatékossággal élő emberekről nekik is kell készítenük, kiemelt cél az integráció fokozása és a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának biztosítása. A köztévé gyakorlata vegyes, eszerint foglalkozik szegregált műsorban - Sorstársak - a témával, de a reggeli és délutáni stúdióműsorokba is beépítik a fogyatékosság ügyét. Fejlesztendő területnek nevezte ugyanakkor a fogyatékkal élők foglalkoztatását az MTV-ben.
Nyuli Tamás, a Duna Televízió elnökségi irodavezetője a közcsatorna feliratozási gyakorlatára hívta fel a figyelmet. 2008 novembere óta több mint 80 000 perc műsoridőt feliratoztak, kezdetben filmeket és sorozatokat, később napi hírműsorokat és háttérműsorokat is. A hanganyagok begépelését az utóbbiak esetében vak munkatársak végzik. A Duna TV együttműködik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével is. A témát érintő műsor aDunán a Felelet az életnek.
Az Állampolgári Jogok Országggyűlési Biztosa Hivatalát képviselő dr. Borza Beáta elmondta: 2009-ben kiemelt projektben foglalkoztak a fogyatékossággal élő emberek helyzetével. Úgy véli, szükséges lenne egyfajta struktúraváltás a közszolgálati médiumok műsorpolitikájában, ami az integrált műsorok felé való elmozdulást támogatná. Etéren azonban még gyerekcipőben járunk, és "amíg a pozitív diszkrimináció nem válik evidenciává a hazai társadalom valamennyi rétege számára, addig nem szabad csökkenteni a kommunikációt és az együttműködést, illetve a megértést segítő felületeket".
Dr. Timár János, az ORTT tagja a közmédiumok közműsorszolgáltatási szabályzatainak jelentőségét hangsúlyozta, mondván, ezek összehangolásából előnyök származhatnának. Szerinte az ORTT-nek jelentős szerepe lehetne a rendszer egységesítésében, viszont e téren még van mit csinálnia a Testületnek. A fogyatékkal élők bemutatásában, pontosabban a vonatkozó szabályok betartatásában a közmédiumok kuratóriumainak is kulcsszerepe volna.
Dr. Hegedüs Lajos, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa elnöke szerint nem annyira a jogszabályok betartásának a kikényszerítéséről, hanem társadalmi szemléletváltásról kellene beszélni. Kiemelte: Magyarországon a lakosság 10 százaléka közvetlenül, 20-25 százaléka pedig családtagként érintett a fogyatékosság kérdése által. Szerinte a réteg-, illetve integrált műsorok nem egymást kizáró elemei a közszolgálati médiának, s a rétegműsorok megtartása, illetve erősítése mellett számos érv szól.
A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a fogyatékosság ügyének jelenlegi helyzete nem engedi a szegregált műsorok feladását, bár az integráció lenne a megfelelő irány. Ehhez azonban még hosszú út vezet, s minden szereplőnek bőven akad még tennivalója. A fogyatékos emberek alkalmazása iránt jelentős az igény, ennek szimbolikus és anyagi jelentősége is van. Említés esett a digitális technológiák adta lehetőségek kiaknázásáról és a médiatörvény ügyének előbbre vételéről is.
Dr. Gubucz Ágnes, az MTV ombudsmanja, a köztévé alapelveit ismertetve elmondta: műsorokat a fogyatékossággal élő emberekről nekik is kell készítenük, kiemelt cél az integráció fokozása és a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának biztosítása. A köztévé gyakorlata vegyes, eszerint foglalkozik szegregált műsorban - Sorstársak - a témával, de a reggeli és délutáni stúdióműsorokba is beépítik a fogyatékosság ügyét. Fejlesztendő területnek nevezte ugyanakkor a fogyatékkal élők foglalkoztatását az MTV-ben.
Nyuli Tamás, a Duna Televízió elnökségi irodavezetője a közcsatorna feliratozási gyakorlatára hívta fel a figyelmet. 2008 novembere óta több mint 80 000 perc műsoridőt feliratoztak, kezdetben filmeket és sorozatokat, később napi hírműsorokat és háttérműsorokat is. A hanganyagok begépelését az utóbbiak esetében vak munkatársak végzik. A Duna TV együttműködik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével is. A témát érintő műsor aDunán a Felelet az életnek.
Az Állampolgári Jogok Országggyűlési Biztosa Hivatalát képviselő dr. Borza Beáta elmondta: 2009-ben kiemelt projektben foglalkoztak a fogyatékossággal élő emberek helyzetével. Úgy véli, szükséges lenne egyfajta struktúraváltás a közszolgálati médiumok műsorpolitikájában, ami az integrált műsorok felé való elmozdulást támogatná. Etéren azonban még gyerekcipőben járunk, és "amíg a pozitív diszkrimináció nem válik evidenciává a hazai társadalom valamennyi rétege számára, addig nem szabad csökkenteni a kommunikációt és az együttműködést, illetve a megértést segítő felületeket".
Dr. Timár János, az ORTT tagja a közmédiumok közműsorszolgáltatási szabályzatainak jelentőségét hangsúlyozta, mondván, ezek összehangolásából előnyök származhatnának. Szerinte az ORTT-nek jelentős szerepe lehetne a rendszer egységesítésében, viszont e téren még van mit csinálnia a Testületnek. A fogyatékkal élők bemutatásában, pontosabban a vonatkozó szabályok betartatásában a közmédiumok kuratóriumainak is kulcsszerepe volna.
Dr. Hegedüs Lajos, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa elnöke szerint nem annyira a jogszabályok betartásának a kikényszerítéséről, hanem társadalmi szemléletváltásról kellene beszélni. Kiemelte: Magyarországon a lakosság 10 százaléka közvetlenül, 20-25 százaléka pedig családtagként érintett a fogyatékosság kérdése által. Szerinte a réteg-, illetve integrált műsorok nem egymást kizáró elemei a közszolgálati médiának, s a rétegműsorok megtartása, illetve erősítése mellett számos érv szól.
A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a fogyatékosság ügyének jelenlegi helyzete nem engedi a szegregált műsorok feladását, bár az integráció lenne a megfelelő irány. Ehhez azonban még hosszú út vezet, s minden szereplőnek bőven akad még tennivalója. A fogyatékos emberek alkalmazása iránt jelentős az igény, ennek szimbolikus és anyagi jelentősége is van. Említés esett a digitális technológiák adta lehetőségek kiaknázásáról és a médiatörvény ügyének előbbre vételéről is.