Klaudia Papp, 2012.01.26. 3:49
[mediajogfigyelo.hu] Budapest, 2012. január 18.,
szerda (MTI) - Hatvanhétmillió forinttal támogatási kerettel járul hozzá
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a közösségi
rádiók és televíziók fenntartási költségeihez - ismertette a médiatanács
szerdai ülésének döntését az NMHH szóvivői irodája az MTI-vel. Közleményük szerint az egész évben
folyamatosan meghirdetett úgynevezett rezsipályázatok első fordulójában a
médiatanács tíz médiaszolgáltatót részesített összesen 67 millió forint
összegű támogatásban. A kiírással a médiatanács célja az, hogy hozzájáruljon a
médiaszolgáltatók fenntartási és üzemeltetési költségeihez, ami
elengedhetetlen a televíziók és rádiók biztonságos működéséhez, és a
színvonalas műsorok előállításához. Idén a rezsipályázatokon összesen 350 millió forint áll
rendelkezésre, amelyből 200 milliót a közösségi televíziók, 150 milliót
pedig a közösségi rádiók támogatására fordít majd a Médiatanács. Az első
fordulóban a közösségi rádiók 37,5 a közösségi televíziók pedig 29,5
milliós támogatást kaptak. A fennmaradó pályázati forrásokra a további fordulókban folyamatosan
lehet pályázni. A rezsiköltségek támogatására meghirdetett pályázati
eljárások részleteiről a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Támogatási területének honlapján olvashatnak az érdeklődők. |
András Radetzky, 2011.12.03. 0:53
[
2011.12.09. 2:28 frissítve
]
[promenad.hu] A magyar rádiózás napján közös jubileumi közgyűléssel ünnepelte fennállásnak 15. évfordulóját a Helyi Rádiók Országos Egyesülete, a 86. évfordulóját ünneplő Magyar Rádióval Budapesten, a Magyar Rádió Márványtermében.
Nagy ünnep azok számára ez a mai nap, akik 15-16 éve kezdtek el helyi rádiózni Magyarországon, bár a helyi rádiózás idősebb, csupán 1995-ben vetődött fel a gondolat, hogy kellene egy olyan szakmai szervezetet, civil összefogást alapítani, amely felkarolja a szakmát – fogalmazott Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke. Így 1996-ban, éppen abban az évben, amikor az első médiatörvényt elfogadta a Parlament, jegyezték be az egyesületet.  1925. december 1-jén csendült fel elsőször a Magyar Rádió szignálja, így idén a magyar rádiózás a 86. esztendejét ünnepli. „Ritka alkalom ez a mostani, együtt születésnapot a két szervezet még soha nem tartott, így üzenetértéke is van. A több mint 200 helyi rádió, és a 86 éves közszolgálati rádió azt üzente a hallgatóknak, hogy nem versenytársak, hanem képesek együttműködni is” - mondta Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója. A kezdetekben ők segítették a helyi rádiókat, most pedig tanulhatnak tőlük, méghozzá azt a titkot, amely segít abban, hogy megtalálják a hallgatókat, hiszen azért működhetnek, mert tudják, hogyan tegyék magukat fontossá azon a területen, ahol sugároznak – tette hozzá. Két hónappal ezelőtt kereste fel Jónás Istvánt, a Magyar Rádió vezérigazgatóját Radetzky András, hogy közösen tegyék méltóságteljessé ezt a mai napot. „Sok dolog tette aktuálissá a közös ünneplést, hiszen a napokban kezdik meg annak a szerződés részleteinek a tárgyalását, amelynek keretében a helyi rádiók, a közszolgálati média adásába beszállítanak médiatartalmakat”- mondta a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke. Majd hozzátette: a közmédia rendszer jelentős átalakuláson megy keresztül, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, illetve az ezeket működtető és fenntartó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, úgy gondolja, hogy a jövőben a helyi rádiókkal és hely televíziókkal együttműködve jelentet meg regionális helyi tartalmakat a közszolgálati médiában. Ez az együttműködés egy fontos elismerése annak, amit 17-18 éve, több mint 200 helyi rádió végez az országban, hiszen az, hogy a közszolgálati média megkeresi őket egy együttműködési javaslattal, az a helyi rádiók presztízsének elismerése. A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy például a Magyar Rádió tartalmakat, tudósításokat és helyi híreket vásárol majd. A Magyar Rádió Márványtermében, a jubileumi közgyűlésen nagyszámban képviseltették magukat a NMHH és Médiatanács részéről, amely szintén a helyi rádiók elismerését igazolja. Jelen volt: Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke; dr. Auer János és dr. Vass Ágnes a Médiatanács tagjai; dr. Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója, valamint két vezérigazgató-helyettese; dr. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió nyugalmazott főbemondója; Égető Gyula, a helyi Rádiók Országos Egyesületének elnökségi tagja, a Rádió 7 és a www.promenad.hu cég- és szerkesztőségvezetője; Lányi Lajos, a Médiatanács Pályázati Bíráló Bizottságába, HEROE által delegált tag; a Kossuth Rádió intendánsa; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számos főosztályvezetője, munkatársa. A jubileumi közgyűlésen a HEROE tiszteletbeli tagjává választotta a kolozsvári Paprika Rádiót. A Helyi Rádiók Alapításának és Működésének Emléket Állító Részleg avatására is sor került a Rádiótörténeti Múzeumban, amely számára a Rádió 7 is számos relikviát biztosított. A közgyűlést követen az elnök a jövőbe tekintve úgy fogalmazott, a HEROE most lezárt 15 évet és elkezdi holnap a következő 15-öt. Az elmúlt 15 évben nagyon nehéz, kevésbé nehéz, könnyű és sikeres évek is voltak. Most megint nehéz időszak következik, hiszen fordulópont előtt állnak, ugyanis több mint 60 helyi rádiónak járt le, vagy jár le a műsorszolgáltatási jogosultsága. Ezeknek újra oda kell járni, megmérettetni magukat. Majd bizakodóan hozzátette: nincs félnivalójuk, a Médiatanács újra bizalmat fog szavazni nekik, mert már bizonyítottak azok a rádiók, akik az elmúlt másfél évtizedben jelentős értéket hoztak létre, a közélet fontos szereplői lettek, megértették és tudták, hogy a média felelősség. Kodácz Csengele ˙[promenad.hu, Rádió 7] |
Klaudia Papp, 2011.11.15. 2:18
[
frissítve: 2011.12.03. 0:57, felhasználó: András Radetzky
]
[mediainfo.hu] A televízió a legnépszerűbb médiatípus, de a fiataloknak már az
internet az elsődleges, napi szinten használt médiaeszköz, így ebben van
a legnagyobb növekedési potenciál.
Századvég Médiaműhely októberi kutatása megállapítja, hogy a magyarok
médiahasználatát toronymagasan a televízió uralja. A lakosság 85
százaléka naponta vagy majdnem mindennap néz tévét, az ugyanilyen
gyakorisággal rádiózók aránya 62, az újságolvasóké 57 százalék. Az
internetet a lakosság 40 százaléka használja napi rendszerességgel, de
magas azoknak az aránya (42 százalék) is, akik soha nem kapcsolódnak a
világhálóra - mutat rá az elemzés.
Milyen rendszerességgel szokott Ön...?
 Forrás: Századvég A
Századvég megvizsgálta, hogy kik adják az egyes médiatípusokat
mindennap vagy csaknem mindennap használók csoportját, vagyis az
úgynevezett aktív médiafogyasztókat. A legfiatalabbak (18-29 év) körében
sokkal több a naponta internetező (94 százalék), mint az aktív tévénéző
(61 százalék), rádióhallgató (49 százalék) vagy újságolvasó (34
százalék). Az aktív televíziózás ezzel szemben a legidősebbek kedvenc
időtöltése, a 60 év feletti korcsoportban 93 százalékos a mindennap vagy
majdnem mindennap televíziózók aránya - írták. A kutatás
megállapítja, minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy az
internetet gyakrabban használja, és minél idősebb, annál sűrűbben néz
tévét. Miközben tehát a televízió befolyása megkérdőjelezhetetlen, a
médiafogyasztók következő generációját jelentő fiataloknak már nem a
televízió, hanem az internet az elsődleges, napi szinten használt
médiaeszköz - hangsúlyozza a Századvég.
Kérjük, értékelje egy 1-10-es skálán, mennyire játszik fontos szerepet az Ön életében...? (osztályzatok átlaga alapján).
 Forrás: Századvég Úgy
fogalmaznak, leginkább a 30 és 39 év közöttiek tekinthetők a
legkiegyensúlyozottabb médiafogyasztóknak, mert "ők mindent és mindenből
sokat fogyasztanak". Ennek egyik lehetséges oka, hogy "ez a generáció
még nem teljesen az internetes érában szocializálódott", még közel
állnak hozzá a tradicionális médiatípusok, de viszonylag fiatalon
sajátíthatták el az internet használatához elengedhetetlen technológiai
alapismereteket, ezért a hagyományos és az új médiát egyaránt szívesen
használják - véli a Századvég. Megjegyzik, hogy a napi szintű
médiafogyasztók között a fővárosban is a televíziózók vannak többségben,
de Budapesten több az aktív internetező, mint az aktív rádióhallgató
vagy újságolvasó. Az internet "megosztó jellegű médiatípus": a
fontosságát firtató kérdésre többen adtak maximális, 10-es osztályzatot
(14 százalék), mint a rádióéra (10 százalék) vagy az újságéra (12
százalék), de azok is jóval az átlag felett képviseltették magukat, akik
úgy érezték, semmi szükségük a netre (40 százalék) - derül ki a
kutatásból. Hozzátették, mindez azt mutatja, hogy mivel a társadalom
jelentős része nem vagy csak alig jut hozzá az internethez, úgy
gondolja, "jól megvan nélküle", nincs rá szüksége.
Kérjük, értékelje egy 1-10-es skálán, mennyire játszik fontos szerepet az Ön életében...? (%)
 Forrás: Századvég Bizonyos
értelemben "trendfordulót" jeleznek azok az adatok, amelyek a 30-49
évesek médiafogyasztása és médiakötödése közötti összefüggést írják le -
hívja fel a figyelmet a Századvég. Kifejtik: bár ebben a korosztályban
jóval több az aktív televíziónéző, mint az internetező, mégis sokkal
fontosabbnak gondolják az internetet, mint a tévét. Sőt a 30 és 49 év
közötti korosztály összességében bármely más felületnél fontosabbnak
tartja az internetet, még akkor is, ha kevesebbet használja - áll a
Századvég kutatásában. A telefonos, kérdőíves
közvélemény-kutatásban október 20. és 28. között 800 véletlenszerűen
kiválasztott felnőtt korút kérdeztek meg. |
Klaudia Papp, 2011.11.09. 1:55
[hvg.hu] Szeptemberben egy átlagos napon a 15 év feletti lakosság körében
csaknem 6,4 millióan hallgatták a rádiók adását legalább 15 percet, a
naponta rádiózásra fordított idő a hallgatók körében átlagosan 4 óra 12
perc volt - számolt be a Népszabadság és a Napi Gazdaság szerdán a GfK
Hungária-Ipsos hallgatottsági kutatásairól. A Népszabadság szerint a médiafogyasztást gyökeresen
átalakító digitalizációs hullám - úgy tűnik - a rádiók piacát egyelőre
érintetlenül hagyja. Az adatok szerint szeptemberben még nőtt is a
rádióhallgatók száma az előző hónapokhoz képest, és a bővülés immár egy
éve folyamatos - teszik hozzá.
Mindkét napilap beszámol arról, hogy a kereskedelmileg kiemelt
fogyasztók, a 15-49 éves korosztály körében a ClassFM került az élre,
azt követi a NeoFM és a Rádió1. A Napi Gazdaság megjegyzi: Budapesten a teljes lakosság körében a Kossuth Rádió volt a leghallgatottabb, a Népszabadság szerint meglepő, hogy a Kossuth a fővárosban népszerűbb, mint vidéken. Az elmúlt egy év adataiból kitűnik, hogy a rádió továbbra is fontos
információforrás és szórakozási lehetőség a nagyközönség számára - tette hozzá a Népszabadság.
A kereskedelmileg különösen kiemelt fogyasztók, a 15–49 éves célcsoport
körében vizsgálva az elmúlt esztendőt – 2010. szeptemberi, illetve
2011. március és szeptember havi adatokat összehasonlítva –,
kirajzolódik, hogy hosszú távon is stabil (és enyhén bővülő)
közönséggel, illetve médiafogyasztási időtartammal rendelkezik a rádió. |
Klaudia Papp, 2011.11.09. 1:54
[mediajogfigyelo.hu] Budapest, 2011. november 3.,
csütörtök (mmonline) - A Médiatanács ideiglenes jogosultságot biztosít a
helyi audiovizuális médiaszolgáltatóknak. Az eljárást a helyi
szolgáltatók kérelme alapján indítja el a testület. A Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság Médiatanácsa azoknak a földfelszíni, szerződés alapján működő
helyi audiovizuális médiaszolgáltatóknak helyzetét, amelyeknek a
szerződése 2011. december 31. napján lejár, a médiaszolgáltatásokról és a
tömegkommunikációról szóló törvény alapján ideiglenes
médiaszolgáltatási jogosultság biztosításával rendezi - írja az mmonline.
Az eljárás a médiaszolgáltató
Médiatanácshoz benyújtott kérelme alapján indulhat. A testület a
médiaszolgáltató kérelme alapján – amennyiben az a törvényi
feltételeknek megfelel – a médiaszolgáltatóval ideiglenes hatósági
szerződést köthet.
Az ideiglenes hatósági
szerződések időtartama 2012. december 31-ig tarthat. Amennyiben a
szerződéskötés feltételei az ezt követő időszakban is fennállnak, a
Médiatanács kérelemre ismételten megvizsgálja az ideiglenes szerződés
meghosszabbításának, illetve új szerződés kötésének indokoltságát.
A teljes közlemény a Médiatanács honlapján olvasható.
|
Klaudia Papp, 2011.11.09. 0:26
[brandtrend.hu] A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) immár tizedik
alkalommal hirdeti meg pályázatát, melynek célja: elismerni a
társadalmi összefogás és felelősségvállalás példaértékű bemutatását.
A pályázatra nevezhetnek
újságírók, riporterek, szerkesztők, illetve az őket jelölő
magánszemélyek, vagy szervezetek is, a pályázat nyertese azonban csak a
mű szerzője, készítője lehet. A nevezés mellékleteként 1 darab
pályaművet lehet benyújtani.
A pályamű olyan riport, interjú, műsor, vagy műsorrészlet lehet, mely
2010. november 1. és 2011. október 31. között valamely sajtótermékben
vagy egyéb médiumban magyar nyelven jelent meg, és
a társadalom, a kisebb közösségek szellemi és gazdasági fejlődését elősegítő,
a különböző szektorok, csoportok, szervezetek és magánszemélyek összefogásával
sikeresen megvalósult kezdeményezéseket népszerűsít.
A pályázatot legkésőbb 2011. december 9-én 12.00 óráig a HBLF postacímére (1139 Budapest, Váci út 99. IV. épület fsz.) vagy a hblf@hblf.hu email-címre kell eljuttatni.
A pályaművet értékelhető formában - újságcikkek esetében 5 darab
A/4-es méretű fénymásolatként (nem eredeti újságpéldány és nem A/3-as
másolat), audiovizuális anyagok esetében legfeljebb 30 perc
terjedelemben, CD-n, vagy DVD-n, lehetőleg 5 példányban - kell
benyújtani. A pályaművek nem tudósíthatnak a HBLF által szervezett
rendezvényekről, illetve nem szerepelhet bennük a HBLF neve.
A "Média a társadalomért" pályázat nyertesei díjban részesülnek:
1. díj: 200.000 Ft , 2. díj: 150.000 Ft, 3. díj: 100.000 Ft.
A díjakat a független és nagy szakmai múlttal rendelkező bíráló bizottság ítéli oda.
A bizottság tagjai:
Betlen János (MTV),
Érdi Sándor (Szegedi Tudomány Egyetem),
Faragó András (Jövő Záloga TISZK),
Simon András (MNB),
Vrannai Katalin (IFUA Nonprofit Partner)
A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítás a HBLF irodájában (T: 36-1-330-9985, e-mail: hblf@hblf.hu) kapható.
A díjak átadására január hónapban, ünnepélyes keretek között kerül sor.
A Média a Társadalomért Díj helyezett pályaművei - amennyiben ehhez
szerzőjük hozzájárul - lehetőséget kapnak másodközlésre a Sanoma Media
Budapest Zrt. valamely sajtótermékében.
(BrandTrend)
|
Klaudia Papp, 2011.11.03. 3:25
[
frissítve: 2011.12.03. 0:56, felhasználó: András Radetzky
]
|
| [os.mti.hu] Budapest, 2011. október 27., csütörtök (OS) - A Rádió Face-nek a
sorozatos jogsértések miatt kellett elhallgatnia. A Nemzeti Média-
és Hírközlési Hatóság (NMHH) minden esetben következetesen fellép az
engedély nélküli frekvenciahasználat ellen. A hatóság kiemelt
feladata, hogy felelősen és hatékonyan gazdálkodjék a rendelkezésre
álló állami frekvenciavagyonnal. | A jogosulatlanul sugárzó, a díjfizetést mellőző, ezáltal az államot
és a közvagyont megrövidítő médiaszolgáltatók ellen következetesen
fellépő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elmúlt hét végén
üzemen kívül helyezte a Rádió Face műsorát sugárzó Rádió Infórum
Kft. budapesti adóberendezését. A médiaszolgáltató a Budapest 88,1
MHz-es frekvencián sugárzott engedély nélkül. A 38,5 millió forintot
elérő díjhátraléka miatt többször elmarasztalt rádió 2009 áprilisa
óta nem fizetett médiaszolgáltatási díjat az államnak, nem élt a
többször is felajánlott részletfizetési lehetőséggel, és nem reagált
a sorozatos fizetési felszólításokra sem. A Médiatanács ezért
felmondta a médiaszolgáltató szerződését, az NMHH Hivatala
visszavonta a szolgáltató rádióengedélyét, berendezéseit üzemen
kívül helyezte és lepecsételte, így a jogosulatlan rádióadást
megszüntette. A hatóság az intézkedés óta folyamatosan ellenőrzi a
Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatának jogszerűségét. Az
NMHH minden esetben határozottan fellép az esetleges engedély
nélküli frekvenciahasználat ellen.
Kiadó: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság |
|
Klaudia Papp, 2011.11.03. 0:12
[brandtrend.hu] "A sport mindenkié!" Ezzel a címmel indítja 2011-es
társadalmi célú kampányát a pozitív társadalmi változások eléréséért
három évvel ezelőtt életre hívott Médiaunió.
A társadalmi célú kampány témájára beérkező javaslatok közül a Kuratórium 2012-re konkrét, témát választott. Schmidt Mária a Kuratórium elnöke
elmondta: "Elsősorban azért választottuk ezt a témát, mert az olimpia
évében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet a
tömegsportra is. A sport különböző ágait és rétegeit (élsport, amatőr
sport, diáksport, tömegsport, szabadidő-sport, fogyatékkal élő emberek
sportja, kisebbségek sportja, hátrányos helyzetűek sportja) szeretnénk
megmutatni, értékeit hangsúlyozni, ezáltal is bizonyítva, hogy a sport, a
mozgás öröme mindenkié."
Rudolf Péter, és Novák Péter a Kuratórium tagjai
így indokolták a választást: "A felhőtlen mozgás, a sport az örömet
okoz, és boldogságot! Ugyanakkor a sport nem csupán az élsportot
jelenti. Vannak olyan sportágak, amelyeket ráadásul szinte semmilyen
kommunikáció nem segít."
Somody Imre Kuratóriumi tag kiemelte, hogy "A
sport az egészségesebb nemzet része, nemzetgazdasági értelemben is
kimutatható hatása van annak, ha minden ember életében szerepet kap a
mozgás. A javasolt kampánynak főképp a fiatal generációkat kell
céloznia, de nem szabad megfeledkeznünk az idősebb generációkról sem,
hisz' az egészségtudatos gondolkodás az ő életüket is meg kell
határozza."
Hankiss Elemér Kuratóriumi tag pedig a túlsúlyos emberek problémájára hívta fel a figyelmet, amely ellen elsősorban maguk az egyének tehetnek.
A Kuratórium minden kiválasztott társadalmi célú témája kapcsán
továbbra is az egyéni felelősségvállalást tatja legfőbb célkitűzésnek,
ezért a "Rajtad is múlik!" gondolat a Médiaunió Alapítvány valamennyi kampány-kreatívján megjelenik a jövőben.
A Kuratórium tagjai felhívják a figyelmet arra, hogy a sport
erősíti a társadalmi kohéziót, kitartásra nevel, megtanít koncentrálni,
veszíteni, nyerni, küzdeni, továbbá csapatban, másokkal együttműködve
játszani. Éppen ezért a kiválasztott témának önmagán túlmutató jelentése is van.
A Médiaunió Elnöksége köszönetét fejezte ki a Kuratóriumnak, hogy
döntésüket még idén októberben meghozták. Köszönetét fejezi ki továbbá a
Médiaunió Alapítvány tagjainak és médiapartnereinek, hogy a 2011-es
témához, a "Olvass esti mesét a gyermekednek és tölts vele több tartalmas időt!"
témájú kommunikációs kampánynak 2011. szeptember 30. és 2012.február
29. között térítésmentesen biztosít közel (listaáron számolva)
egymilliárd forint összegnyi média-felületeket. A felajánlásokat a
2012-es témához is örömmel fogadják.
(BrandTrend) |
Klaudia Papp, 2011.11.03. 0:11
[emasa.hu] Döntött a közösségi rádiók és televíziók idei műszaki fejlesztéseinek támogatásáról az NMHH.A hatóság szóvivői irodájának pénteki közleménye
szerint a most lezárt negyedik fordulóban a médiatanács négy
médiaszolgáltatót részesített összesen 11,7 millió forint összegű
támogatásban.
A kiírással a tanács célja az volt, hogy biztosítsa a szolgáltatók
folyamatos, színvonalas és minőségi működését, és elősegítse számukra a
későbbi digitális átállást, illetve támogassa az ehhez szükséges
stúdiótechnikai háttér kialakítását.
A tanács szerdai ülésének döntéseit ismertető közlemény szerint a héten
lezárult a közösségi médiaszolgáltatók üzemeltetési és fenntartási
költségeinek támogatására kiírt idei pályázati eljárás is. A
médiaszolgáltatók jövőre is számíthatnak hasonló pályázati forrásokra: a
médiatanács 2012-re vonatkozóan a médiaszolgáltatók rezsiköltségeinek
támogatását célzó felhívást már a múlt héten elfogadta, és meghatározta a
műszaki pályázati felhívás jövő évi keretösszegeit is.
A médiatanács a frekvenciák helyzetének mielőbbi rendezésével kívánja a
rádiós piac helyzetét stabilizálni – olvasható a kommünikében –, ezért
szerdai ülésén, tartva az ütemtervet, újabb, ezúttal hat helyi rádiós
médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására beérkezett pályázatot
vizsgált meg alaki szempontból.
A Cegléd 92,5 MHz, a Hódmezővásárhely 97,6 MHz, a Kalocsa 100,0 MHz, az
Ajka 88,8 MHz, a Szentes 106,1 MHz és a Szeged 95,4 MHz helyi rádiós
jogosultságokra összesen 12 ajánlat érkezett be, közülük egy érvénytelen
volt.
A testület az alaki vizsgálat során a további tizenegy pályázótól
hiánypótlást kér, amelynek időtartama a 85 napos ügyintézési határidőbe
nem számít bele.
A hiánypótlással érintett dokumentumok benyújtását követően kerül sor az
ajánlattevők alaki nyilvántartásba vételére, majd a hat vidéki
jogosultság pályázatainak tartalmi vizsgálatára és értékelésére –
olvasható a közleményben.
Forrás: MTI |
Klaudia Papp, 2011.10.28. 11:35
[hirado.hu] A médiatanács négy médiaszolgáltatót részesített összesen 11,7 millió forint összegű támogatásban.
A közösségi lineáris rádiók és televíziók idei műszaki fejlesztéseinek
támogatásáról döntött legutóbbi ülésén a Nemzeti Média és Hírközlési
Hatóság Médiatanácsa.
A hatóság szóvivői irodájának pénteki közleménye szerint a most lezárt
negyedik fordulóban a médiatanács négy médiaszolgáltatót részesített
összesen 11,7 millió forint összegű támogatásban.
A kiírással a tanács célja az volt, hogy biztosítsa a szolgáltatók
folyamatos, színvonalas és minőségi működését, és elősegítse számukra a
későbbi digitális átállást, illetve támogassa az ehhez szükséges
stúdiótechnikai háttér kialakítását.
A tanács szerdai ülésének döntéseit ismertető közlemény szerint a héten
lezárult a közösségi médiaszolgáltatók üzemeltetési és fenntartási
költségeinek támogatására kiírt idei pályázati eljárás is. A
médiaszolgáltatók jövőre is számíthatnak hasonló pályázati forrásokra: a
médiatanács 2012-re vonatkozóan a médiaszolgáltatók rezsiköltségeinek
támogatását célzó felhívást már a múlt héten elfogadta, és meghatározta a
műszaki pályázati felhívás jövő évi keretösszegeit is.
A médiatanács a frekvenciák helyzetének mielőbbi rendezésével kívánja a
rádiós piac helyzetét stabilizálni olvasható a kommünikében -, ezért
szerdai ülésén, tartva az ütemtervet, újabb, ezúttal hat helyi rádiós
médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására beérkezett pályázatot
vizsgált meg alaki szempontból.
A Cegléd 92,5 MHz, a Hódmezővásárhely 97,6 MHz, a Kalocsa 100,0 MHz, az
Ajka 88,8 MHz, a Szentes 106,1 MHz és a Szeged 95,4 MHz helyi rádiós
jogosultságokra összesen 12 ajánlat érkezett be, közülük egy érvénytelen
volt.
A testület az alaki vizsgálat során a további tizenegy pályázótól
hiánypótlást kér, amelynek időtartama a 85 napos ügyintézési határidőbe
nem számít bele.
A hiánypótlással érintett dokumentumok benyújtását követően kerül sor az
ajánlattevők alaki nyilvántartásba vételére, majd a hat vidéki
jogosultság pályázatainak tartalmi vizsgálatára és értékelésére
olvasható a közleményben.
|
|