[mediainfo.hu] Tíz tévé és tizenkét rádió kap összesen 103,2 millió forintnyi állami támogatást fenntartási és üzemeltetési költségek fedezésére. Az úgynevezett rezsipályázatok második fordulójában összesen 65,7 millió forintot osztottak szét a televíziók között, a rádiók együttesen 37,5 milliót kaptak a Médiatanács döntése alapján - olvasható a szervezet sajtóközleményében.

A közösségi médiaszolgáltatók körében évek óta népszerű működési célú pályázat idei keretösszege 350 millió forint, amelyből 200 milliót a közösségi televíziók, 150 milliót pedig a közösségi rádiók támogatására fordít majd a Médiatanács. A januári első fordulóban már 67 millió forint támogatást osztottak szét.

[mediajogfigyelo.hu] Budapest, 2012. február 15., szerda (MTI) - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa egyetlen rádiós frekvenciapályázatban sem ír elő semmiféle műsortartalomra vonatkozó kötelezettséget - közölte az  NMHH szóvivője az MTI-vel a Klubrádió főszerkesztőjének Brüsszelben elmondott szavaira reagálva.
A Klubrádió szerkesztőségének élén álló Vicsek Ferenc a Brüsszeli Európa Sajtóklubban azt mondta, hogy szerinte nem volt tisztességes a rádió által használt frekvenciára kiírt pályázat, mert az több mint 60 százalékos zenei tartalmat írt elő, holott a Klubrádió korábban mindössze 22 százalékos zenei tartalommal, főként beszélgetős véleményműsorával vált népszerűvé. Kiricsi Karola, az NMHH szóvivője ezzel kapcsolatban azt közölte: a médiatanács az elmúlt csaknem másfél év során mintegy száz pályázatot kezelt, ezek egyikében sem írt elő műsortartalomra vonatkozó kötelezettségeket. A műsortervet a pályázók minden esetben az előre meghirdetett értékelési feltételek és pontszámok alapján szabadon, saját döntésük alapján állítják össze. Hozzátette: a médiatanács az átlátható eljárási rend betartásával és a megkülönböztetéstől való mentesség elve szerint járt el a Budapest 95,3 MHz frekvencia ügyében is. A Klubrádiónak a 95,3 MHz-es frekvenciára vonatkozó, mintegy egy évtizede fennálló és jelenleg is érvényben lévő szerződésében a szövegarány a teljes műsoridő fele - szerepel a közlésben. "A 2011-ben benyújtott  pályázati ajánlatában a műsoridő felét meghaladó vállalást tett saját döntésének megfelelően ebben a kategóriában. Ezen műsortervi vállalására maximális pontszámot kapott" - közölte Kiricsi Karola.

[mediainfo.hu] Két hónapig még biztosan szólhat a korábbi médiatanácsi döntés értelmében frekvencia nélkül maradt Klubrádió. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa mai ülésén határozott arról, hogy a Klubrádió kérelmének megfelelően, a rádió újabb 60 napos ideiglenes szerződést köthet a Budapest 95,3 MHz, Esztergom 98,1 MHz és a Tatabánya 96,7 MHz médiaszolgáltatási jogosultságra vonatkozóan - olvasható a szervezet sajtóközleményében.

Az ügy előzménye, hogy a Klubrádió frekvenciajogosultsága 2011 februárjában lejárt; a hatóság tavaly megpályáztatta a frekvenciát, amelyet az eljárásban az Autórádió Kft. nyert el. A Klubrádió jogorvoslattal élt a médiatanács határozatával szemben.

A médiatanács február 1-jén, a jogszabályban biztosított lehetőségével élve kiegészítette a Budapest 95,3 MHz rádiós jogosultság pályázati eredményéről szóló határozatának indokolását. A kiegészítés nem érinti ugyan a pályázat eredményét, ám emiatt a Fővárosi Táblabíróság az ügy - eredetileg február 6-ára tervezett - tárgyalását elnapolta.

Vicsek Ferenc, a Klubrádió főszerkesztője az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében ugyanakkor azt írta, hogy a médiatanács azért egészítette ki a döntést, mert "a saját eredeti határozatában jogsértést talált".

Kiricsi Karola, a tanács szóvivője erre utalva azt mondta, nem igaz, hogy az eredeti határozat jogellenes. Arra mutatott rá, hogy a médiatanácsnak lehetősége van saját határozatának kiegészítésére.

A Népszabadság korábbi cikke szerint a Klubrádió több ponton vitatta a tanács határozatának törvényességét. Mint írták, a Klubrádió álláspontja szerint már a pályázati felhívásban szereplő koncessziós díj nagyságrendje, az évi minimum 53 millió forint meghatározása is irreális volt. Megítélésük szerint az Autórádió Kft. 75 millió forintos ajánlata nem tartalmazhat reális üzleti tervet.

A pályázatban az úgynevezett szubjektív pontok közül - amelyek a műsorterv szakmai színvonalát voltak hivatottak díjazni - a Klubrádió a maximális 12 pontot kapta, míg az Autórádió Kft., amelynek műsortervében fele annyi beszélő tartalom szerepelt, pontosan annyit, kilencet, amennyivel összességében egy pont előnnyel első lehetett. A kilenc pont szavakba foglalt indoklásában a budapestieknek nyújtandó kiemelkedő szolgáltatás szerepelt, vagyis az, amiért már kaptak úgynevezett objektív 20 pontot. Tehát a Klubrádió szerint ugyanazért kétszer voltak díjazva, ami törvénytelen - mondta el a vezérigazgató, Arató András a Népszabadságnak.

Kiricsi Karola közölte, sem az Országos Rádió és Televízió Testület korábbi évtizedes gyakorlata, sem pedig a médiatanács eddigi gyakorlata szerint a határozatnak nem kell tartalmaznia a műsorterv szubjektív értékelését. Mint mondta, ez részükről csak egy kiegészítést jelentett azzal a céllal, hogy a pályázók részletesebben megismerhessék a döntés hátterét.

[mediainfo.hu] Music FM néven indul rádió a 89,5 MHz-es frekvencián. Itt korábban a Juventus szólt, amely a Rádió1 budapesti helyét kapta meg a legutóbbi pályáztatás során, így az frekvencia nélkül maradt. Már megjelentek a 89.5 Music FM hirdetései, melyek tanúsága szerint ismert arcokkal (illetve hangokkal) indul a Juventus Rádió korábbi frekvenciáján a Prodo Voice Studió Zrt. gondozásában az új rádió. A hivatalos Facebook oldalon látható kreatív anyagon az adó munkatársai egyelőre diszkógömbökkel takarják el arcukat, az mmonline.hu azonban tudni véli, hogy a Rádió1-től távozott Harsányi Levente és Cooky, valamint a Juventusnál reggeli műsort vezető Pordán Petra és Balogh Tamás is köztük lesz.A láthatóan zenei fókuszú rádió vélhetően a fővárosban elhallgatni kényszerült Rádió1 hallgatóit kívánja majd megnyerni magának, vagyis a kereskedelmi szempontból fontos 15-49 éveseket, illetve a még fiatalabb 15-29 éves korosztályt. A Prodo Voice Studio Zrt. tavaly decemberben nyerte el a frekvenciát hét évre a Médiatanács pályázatán, az erről szóló döntést pedig senki sem támadta meg a bíróságon, így minden akadály elhárult az elől, hogy a hatóság aláírja a szerződést a céggel. A mintegy 3,3 millió embert elérő - s ezzel az országos adók után a legnagyobb közönséget biztosító - fővárosi regionális frekvencia éves médiaszolgáltatási alapdíja 92,5 millió forint plusz áfa.

[mediajogfigyelo.hu] Budapest, 2012. január 18., szerda (MTI) - Hatvanhétmillió forinttal támogatási kerettel járul hozzá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a közösségi rádiók és televíziók fenntartási költségeihez - ismertette a médiatanács szerdai ülésének döntését az NMHH szóvivői irodája az MTI-vel. Közleményük szerint az egész évben folyamatosan meghirdetett úgynevezett rezsipályázatok első fordulójában a médiatanács tíz médiaszolgáltatót részesített összesen 67 millió forint összegű támogatásban.
A kiírással a médiatanács célja az, hogy hozzájáruljon a médiaszolgáltatók fenntartási és üzemeltetési költségeihez, ami elengedhetetlen a televíziók és rádiók biztonságos működéséhez, és a színvonalas műsorok előállításához.
Idén a rezsipályázatokon összesen 350 millió forint áll rendelkezésre, amelyből 200 milliót a közösségi televíziók, 150 milliót pedig a közösségi rádiók támogatására fordít majd a Médiatanács. Az első fordulóban a közösségi rádiók 37,5 a közösségi televíziók pedig 29,5 milliós támogatást kaptak.
A fennmaradó pályázati forrásokra a további fordulókban folyamatosan lehet pályázni. A rezsiköltségek támogatására meghirdetett pályázati eljárások részleteiről a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Támogatási területének honlapján olvashatnak az érdeklődők.

[promenad.hu] A magyar rádiózás napján közös jubileumi közgyűléssel ünnepelte fennállásnak 15. évfordulóját a Helyi Rádiók Országos Egyesülete, a 86. évfordulóját ünneplő Magyar Rádióval Budapesten, a Magyar Rádió Márványtermében.

Nagy ünnep azok számára ez a mai nap, akik 15-16 éve kezdtek el helyi rádiózni Magyarországon, bár a helyi rádiózás idősebb, csupán 1995-ben vetődött fel a gondolat, hogy kellene egy olyan szakmai szervezetet, civil összefogást alapítani, amely felkarolja a szakmát – fogalmazott Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke. Így 1996-ban, éppen abban az évben, amikor az első médiatörvényt elfogadta a Parlament, jegyezték be az egyesületet.

1925. december 1-jén csendült fel elsőször a Magyar Rádió szignálja, így idén a magyar rádiózás a 86. esztendejét ünnepli. „Ritka alkalom ez a mostani, együtt születésnapot a két szervezet még soha nem tartott, így üzenetértéke is van. A több mint 200 helyi rádió, és a 86 éves közszolgálati rádió azt üzente a hallgatóknak, hogy nem versenytársak, hanem képesek együttműködni is” - mondta Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója. A kezdetekben ők segítették a helyi rádiókat, most pedig tanulhatnak tőlük, méghozzá azt a titkot, amely segít abban, hogy megtalálják a hallgatókat, hiszen azért működhetnek, mert tudják, hogyan tegyék magukat fontossá azon a területen, ahol sugároznak – tette hozzá.

Két hónappal ezelőtt kereste fel Jónás Istvánt, a Magyar Rádió vezérigazgatóját Radetzky András, hogy közösen tegyék méltóságteljessé ezt a mai napot. „Sok dolog tette aktuálissá a közös ünneplést, hiszen a napokban kezdik meg annak a szerződés részleteinek a tárgyalását, amelynek keretében a helyi rádiók, a közszolgálati média adásába beszállítanak médiatartalmakat”- mondta a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke. Majd hozzátette: a közmédia rendszer jelentős átalakuláson megy keresztül, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, illetve az ezeket működtető és fenntartó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, úgy gondolja, hogy a jövőben a helyi rádiókkal és hely televíziókkal együttműködve jelentet meg regionális helyi tartalmakat a közszolgálati médiában.

Ez az együttműködés egy fontos elismerése annak, amit 17-18 éve, több mint 200 helyi rádió végez az országban, hiszen az, hogy a közszolgálati média megkeresi őket egy együttműködési javaslattal, az a helyi rádiók presztízsének elismerése. A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy például a Magyar Rádió tartalmakat, tudósításokat és helyi híreket vásárol majd.

A Magyar Rádió Márványtermében, a jubileumi közgyűlésen nagyszámban képviseltették magukat a NMHH és Médiatanács részéről, amely szintén a helyi rádiók elismerését igazolja. Jelen volt: Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke; dr. Auer János és dr. Vass Ágnes a Médiatanács tagjai; dr. Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója, valamint két vezérigazgató-helyettese; dr. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió nyugalmazott főbemondója; Égető Gyula, a helyi Rádiók Országos Egyesületének elnökségi tagja, a Rádió 7 és a www.promenad.hu cég- és szerkesztőségvezetője; Lányi Lajos, a Médiatanács Pályázati Bíráló Bizottságába, HEROE által delegált tag; a Kossuth Rádió intendánsa; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számos főosztályvezetője, munkatársa.

A jubileumi közgyűlésen a HEROE tiszteletbeli tagjává választotta a kolozsvári Paprika Rádiót. A Helyi Rádiók Alapításának és Működésének Emléket Állító Részleg avatására is sor került a Rádiótörténeti Múzeumban, amely számára a Rádió 7 is számos relikviát biztosított.

A közgyűlést követen az elnök a jövőbe tekintve úgy fogalmazott, a HEROE most lezárt 15 évet és elkezdi holnap a következő 15-öt. Az elmúlt 15 évben nagyon nehéz, kevésbé nehéz, könnyű és sikeres évek is voltak. Most megint nehéz időszak következik, hiszen fordulópont előtt állnak, ugyanis több mint 60 helyi rádiónak járt le, vagy jár le a műsorszolgáltatási jogosultsága. Ezeknek újra oda kell járni, megmérettetni magukat. Majd bizakodóan hozzátette: nincs félnivalójuk, a Médiatanács újra bizalmat fog szavazni nekik, mert már bizonyítottak azok a rádiók, akik az elmúlt másfél évtizedben jelentős értéket hoztak létre, a közélet fontos szereplői lettek, megértették és tudták, hogy a média felelősség.

Kodácz Csengele ˙[promenad.hu, Rádió 7]

[mediainfo.hu] A televízió a legnépszerűbb médiatípus, de a fiataloknak már az internet az elsődleges, napi szinten használt médiaeszköz, így ebben van a legnagyobb növekedési potenciál.

Századvég Médiaműhely októberi kutatása megállapítja, hogy a magyarok médiahasználatát toronymagasan a televízió uralja. A lakosság 85 százaléka naponta vagy majdnem mindennap néz tévét, az ugyanilyen gyakorisággal rádiózók aránya 62, az újságolvasóké 57 százalék. Az internetet a lakosság 40 százaléka használja napi rendszerességgel, de magas azoknak az aránya (42 százalék) is, akik soha nem kapcsolódnak a világhálóra - mutat rá az elemzés.

Milyen rendszerességgel szokott Ön...?
A Századvég megvizsgálta, hogy kik adják az egyes médiatípusokat mindennap vagy csaknem mindennap használók csoportját, vagyis az úgynevezett aktív médiafogyasztókat. A legfiatalabbak (18-29 év) körében sokkal több a naponta internetező (94 százalék), mint az aktív tévénéző (61 százalék), rádióhallgató (49 százalék) vagy újságolvasó (34 százalék). Az aktív televíziózás ezzel szemben a legidősebbek kedvenc időtöltése, a 60 év feletti korcsoportban 93 százalékos a mindennap vagy majdnem mindennap televíziózók aránya - írták.

A kutatás megállapítja, minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy az internetet gyakrabban használja, és minél idősebb, annál sűrűbben néz tévét. Miközben tehát a televízió befolyása megkérdőjelezhetetlen, a médiafogyasztók következő generációját jelentő fiataloknak már nem a televízió, hanem az internet az elsődleges, napi szinten használt médiaeszköz - hangsúlyozza a Századvég.

Kérjük, értékelje egy 1-10-es skálán, mennyire játszik fontos szerepet az Ön életében...? (osztályzatok átlaga alapján).
Úgy fogalmaznak, leginkább a 30 és 39 év közöttiek tekinthetők a legkiegyensúlyozottabb médiafogyasztóknak, mert "ők mindent és mindenből sokat fogyasztanak". Ennek egyik lehetséges oka, hogy "ez a generáció még nem teljesen az internetes érában szocializálódott", még közel állnak hozzá a tradicionális médiatípusok, de viszonylag fiatalon sajátíthatták el az internet használatához elengedhetetlen technológiai alapismereteket, ezért a hagyományos és az új médiát egyaránt szívesen használják - véli a Századvég.

Megjegyzik, hogy a napi szintű médiafogyasztók között a fővárosban is a televíziózók vannak többségben, de Budapesten több az aktív internetező, mint az aktív rádióhallgató vagy újságolvasó.

Az internet "megosztó jellegű médiatípus": a fontosságát firtató kérdésre többen adtak maximális, 10-es osztályzatot (14 százalék), mint a rádióéra (10 százalék) vagy az újságéra (12 százalék), de azok is jóval az átlag felett képviseltették magukat, akik úgy érezték, semmi szükségük a netre (40 százalék) - derül ki a kutatásból. Hozzátették, mindez azt mutatja, hogy mivel a társadalom jelentős része nem vagy csak alig jut hozzá az internethez, úgy gondolja, "jól megvan nélküle", nincs rá szüksége.

Kérjük, értékelje egy 1-10-es skálán, mennyire játszik fontos szerepet az Ön életében...? (%)
Bizonyos értelemben "trendfordulót" jeleznek azok az adatok, amelyek a 30-49 évesek médiafogyasztása és médiakötödése közötti összefüggést írják le - hívja fel a figyelmet a Századvég. Kifejtik: bár ebben a korosztályban jóval több az aktív televíziónéző, mint az internetező, mégis sokkal fontosabbnak gondolják az internetet, mint a tévét. Sőt a 30 és 49 év közötti korosztály összességében bármely más felületnél fontosabbnak tartja az internetet, még akkor is, ha kevesebbet használja - áll a Századvég kutatásában.

A telefonos, kérdőíves közvélemény-kutatásban október 20. és 28. között 800 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korút kérdeztek meg.

[hvg.hu] Szeptemberben egy átlagos napon a 15 év feletti lakosság körében csaknem 6,4 millióan hallgatták a rádiók adását legalább 15 percet, a naponta rádiózásra fordított idő a hallgatók körében átlagosan 4 óra 12 perc volt - számolt be a Népszabadság és a Napi Gazdaság szerdán a GfK Hungária-Ipsos hallgatottsági kutatásairól.

A Népszabadság szerint a médiafogyasztást gyökeresen átalakító digitalizációs hullám - úgy tűnik - a rádiók piacát egyelőre érintetlenül hagyja. Az adatok szerint szeptemberben még nőtt is a rádióhallgatók száma az előző hónapokhoz képest, és a bővülés immár egy éve folyamatos - teszik hozzá.

Mindkét napilap beszámol arról, hogy a kereskedelmileg kiemelt fogyasztók, a 15-49 éves korosztály körében a ClassFM került az élre, azt követi a NeoFM és a Rádió1. A Napi Gazdaság megjegyzi: Budapesten a teljes lakosság körében a Kossuth Rádió volt a leghallgatottabb, a Népszabadság szerint meglepő, hogy a Kossuth a fővárosban népszerűbb, mint vidéken.

Az elmúlt egy év adataiból kitűnik, hogy a rádió továbbra is fontos információforrás és szórakozási lehetőség a nagyközönség számára - tette hozzá a Népszabadság. A kereskedelmileg különösen kiemelt fogyasztók, a 15–49 éves célcsoport körében vizsgálva az elmúlt esztendőt – 2010. szeptemberi, illetve 2011. március és szeptember havi adatokat összehasonlítva –, kirajzolódik, hogy hosszú távon is stabil (és enyhén bővülő) közönséggel, illetve médiafogyasztási időtartammal rendelkezik a rádió.

[mediajogfigyelo.hu] Budapest, 2011. november 3., csütörtök (mmonline) - A Médiatanács ideiglenes jogosultságot biztosít a helyi audiovizuális médiaszolgáltatóknak. Az eljárást a helyi szolgáltatók kérelme alapján indítja el a testület.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azoknak a földfelszíni, szerződés alapján működő helyi audiovizuális médiaszolgáltatóknak helyzetét, amelyeknek a szerződése 2011. december 31. napján lejár, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény alapján ideiglenes médiaszolgáltatási jogosultság biztosításával rendezi -  írja az mmonline.

Az eljárás a médiaszolgáltató Médiatanácshoz benyújtott kérelme alapján indulhat. A testület a médiaszolgáltató kérelme alapján – amennyiben az a törvényi feltételeknek megfelel – a médiaszolgáltatóval ideiglenes hatósági szerződést köthet.

Az ideiglenes hatósági szerződések időtartama 2012. december 31-ig tarthat. Amennyiben a szerződéskötés feltételei az ezt követő időszakban is fennállnak, a Médiatanács kérelemre ismételten megvizsgálja az ideiglenes szerződés meghosszabbításának, illetve új szerződés kötésének indokoltságát.

A teljes közlemény a Médiatanács honlapján olvasható.

[brandtrend.hu] A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) immár tizedik alkalommal hirdeti meg pályázatát, melynek célja: elismerni a társadalmi összefogás és felelősségvállalás példaértékű bemutatását.

A pályázatra nevezhetnek újságírók, riporterek, szerkesztők, illetve az őket jelölő magánszemélyek, vagy szervezetek is, a pályázat nyertese azonban csak a mű szerzője, készítője lehet. A nevezés mellékleteként 1 darab pályaművet lehet benyújtani.

A pályamű olyan riport, interjú, műsor, vagy műsorrészlet lehet, mely 2010. november 1. és 2011. október 31. között valamely sajtótermékben vagy egyéb médiumban magyar nyelven jelent meg, és
a társadalom, a kisebb közösségek szellemi és gazdasági fejlődését elősegítő,
a különböző szektorok, csoportok, szervezetek és magánszemélyek összefogásával
sikeresen megvalósult kezdeményezéseket népszerűsít.

A pályázatot legkésőbb 2011. december 9-én 12.00 óráig a HBLF postacímére (1139 Budapest, Váci út 99. IV. épület fsz.) vagy a hblf@hblf.hu email-címre kell eljuttatni.

A pályaművet értékelhető formában - újságcikkek esetében 5 darab A/4-es méretű fénymásolatként (nem eredeti újságpéldány és nem A/3-as másolat), audiovizuális anyagok esetében legfeljebb 30 perc terjedelemben, CD-n, vagy DVD-n, lehetőleg 5 példányban - kell benyújtani. A pályaművek nem tudósíthatnak a HBLF által szervezett rendezvényekről, illetve nem szerepelhet bennük a HBLF neve.

A "Média a társadalomért" pályázat nyertesei díjban részesülnek:
1. díj: 200.000 Ft , 2. díj: 150.000 Ft, 3. díj: 100.000 Ft.

A díjakat a független és nagy szakmai múlttal rendelkező bíráló bizottság ítéli oda.
A bizottság tagjai:
Betlen János (MTV),
Érdi Sándor (Szegedi Tudomány Egyetem),
Faragó András (Jövő Záloga TISZK),
Simon András (MNB),
Vrannai Katalin (IFUA Nonprofit Partner)

A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítás a HBLF irodájában (T: 36-1-330-9985,    e-mail: hblf@hblf.hu) kapható.
A díjak átadására január hónapban, ünnepélyes keretek között kerül sor.

A Média a Társadalomért Díj helyezett pályaművei - amennyiben ehhez szerzőjük hozzájárul - lehetőséget kapnak másodközlésre a Sanoma Media Budapest Zrt. valamely sajtótermékében.


(BrandTrend)